Balogpádár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Balogpádár | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Régió | Gömör |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Rimaszombati |
Rang | község |
Népesség | |
Népesség | 158 (2005) |
Népsűrűség | 13 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 234 m |
Terület | 12,11 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Balogpádár (szlovákul Padarovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2001-ben 186 lakosából 97 magyar és 87 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rimaszombattól 10 km-re északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu a 13. században keletkezett, első írásos említése 1407-ből származik "Also Padar" néven. 1427-ben az adóösszeírásban "Padar" alakban szerepel, ekkor 11 portával adózott. A Kispádár néven is ismert Alsópádár a 16. században kihalt. Eredetileg a Derencsényi család birtoka, a 17. századtól a murányi uradalom részeként a Koháry és a Coburg családé. 1709-1710-ben a pestisjárvány 160 áldozatot követelt a faluban. 1828-ban 114 házában 931 lakos élt. Lakói földműveléssel, állattenyésztéssel, fazekassággal foglalkoztak. Területe gyümölcsösökben különösen gazdag volt, fejlett volt a fazekasság is. Ősi bortermőhely, melyre a község címere is utal.
Vályi András szerint "PADAR. Padarovce magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai többen Evangelikusok, fekszik Dobocznak szomszédságában, mellynek filiája, határbéli földgye köves, és minden esztendőben megkivánnya a’ trágyát, legelője jó, és elég, fája van mind a’ kétféle, szőlő hegye tsekély, piatzozása közel, gyümöltsös és káposztás kertyei is vannak, második osztálybéli" [1]
Fényes Elek szerint "Padár, magyar falu, Gömör vmegyében, ut. p. Rimaszombathoz 2 órányira, 19 kath., 912 evang. lak., evang. anyaszentegyházzal. – Határa csaknem egészen róna és igen termékeny; szőlője van; gyűmölcse sok, cseresznyéje hires. F. u. h. Coburg. " [2]
1910-ben 537, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A háború után magyar lakosságának nagy részét kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek.
[szerkesztés] Nevezetességei
Evangélikus temploma 1803-ban épült klasszicista stílusban.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Rimaszombati járás települései | |
---|---|
Rimaszombat (Rimavská Sobota) |