Cakó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Cakó | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Régió | Gömör |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Rimaszombati |
Rang | község |
Népesség | |
Népesség | 283 (2005) |
Népsűrűség | 66 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 170 m |
Terület | 4,29 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Cakó (szlovákul Cakov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2001-ben 263 lakosából 222 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rimaszombattól 18 km-re délkeletre a Balog bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
1394-ben említik először, de története a 13. századig nyúlik vissza. 1395-ben "Chakofalua", 1398-ban "Cheke", 1460-ban "Czakofalwa" néven említik. A 14. században a Széchy család volt a földesura. A török kétszer, 1576-ban és 1583-ban is elpusztította a települést, de lakói mindig újjáépítették. A török kiűzése után a Coburg család kiterjedt birtokai közé tartozott. A 17. században a murányi váruradalomhoz csatolták. 1828-ban 59 házában 494 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "CZAKÓ. Elegyes lakosú falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, és reformátusok, fekszik Rimaszétsnek szomszédságában, ’s ennek filiája, Rima Szombattól fél mértföldnyire, határbéli földgyei közép termékenységûek, piatzozása leg inkább Rozsnyón, és másutt is egy, és három mértföldnyire; legelõje elég, mind a’ kétféle fája van, gyümöltsös kertyei, kaposztás földgyei jók, tserép edénnyel is kereskednek, szõlõ hegyeken vagyon módgyok a’ keresetre, savanyú vize is van, második Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Czakó, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rimaszécshez északra 1/2 órányira, a Balogh vize mellett: 155 kath., 330 ref., 18 evang. lak. Ref. szentegyház. Határa elsõ osztálybeli; makkos erdeje is van. F. u. h. Coburg. " [2]
1910-ben 397, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1835-ben épült, 1931-ben megújították.
- Református temploma 1797-ben épült, 1922-ben felújították.
- A falu közelében szőlőhegy és ásványvízforrás található.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Rimaszombati járás települései | |
---|---|
Rimaszombat (Rimavská Sobota) |