Dobóca
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Dobóca | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Régió | Gömör |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Rimaszombati |
Rang | község |
Polgármester | Köböl Éva |
Népesség | |
Népesség | 567 (2005) |
Népsűrűség | 62 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 182 m |
Terület | 9,20 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Dobóca (szlovákul Dubovec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2001-ben 537 lakosából 445 magyar és 69 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rimaszombattól 16 km-re délkeletre a Rima bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
1260-ban említik először. Neve az akkor a környéken gyakori tölgyerdők szláv elnevezéséből származik (dub = tölgy). Eredetileg a Balog várának uradalmához tartozott, majd a 14. századtól a Széchyek birtoka lett. A 17. század közepétől a murányi uradalom része, később a Koháryak, majd a Coburgok birtoka. Lakói főként földműveléssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "DOBOCZA. vagy Bobocz. Népes tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, tótok, ’s magyarúl is beszéllnek, fekszik Rima vize mentében, Serkétöl nem meszsze, határja jó, ha szorgalmatosan miveltetik, szép termékenységû, kivált a’ völgyekben, de a’ partos helyen a’ záporok soványíttyák, piatzozó helyei többek közel, leg inkább Rimaszombatban árúlgattyák el vagyonnyaikat, legelõje elég, fája tûzre kevés, épûletre 494semmi, káposztássa jó, keresetre alkalmatos módgya, fuharozással, tserép edényekkel, és szõlõ munkával is kereshetnek, itatója, ’s kendert áztató vize alkalmatos, második Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Dobócza, Gömör vm. tót falu, Rima-Szécshez nyugotra 1 1/2 órányira; a Rima mellett: 874 kath. 12 evang. lak., kik azonban magyarul mind tudnak. Kath. paroch. templom. Határa róna és igen termékeny, de erdeje nincs. F. u. h. Koburg. " [2]
1910-ben 752, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült.
- A Szent János szobor 1789-ben készült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Rimaszombati járás települései | |
---|---|
Rimaszombat (Rimavská Sobota) |