William Shakespeare

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 márciusából származik.

William Shakespeare (1564. április 23. (keresztelve április 26.) – 1616. április 23. (Julianus-naptár) / 1616. május 3. (Gergely-naptár); angol drámaíró, költő, színész.

Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Shakespeare irodalmi teljesítménye nem merül ki a költészet és a drámaírás magas fokú művelésében; írásaiban az emberi élet egyes aspektusainak kifejezése és a legkülönbözőbb érzelmek árnyalt ábrázolása mellett aforisztikus tömörségű filozófiai gondolatok is megjelennek. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Műveit az élő nyelvek majd' mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak. Shakespeare művei 1588 és 1616 között születtek, bár az egyes művek keletkezésének ideje, és így azok sorrendje is bizonytalan.

[szerkesztés] Élete

William Shakespeare életére vonatkozóan viszonylag sok hiteles történeti forrás áll rendelkezésünkre. Az angliai Stratford-upon-Avonban született, egy jómódú kereskedő, John Shakespeare és egy kisbirtokos leánya, Mary Arden gyermekeként. Születésének pontos dátumát nem ismerjük, ám mivel a kor szokása szerint a születést követő néhány napon belül megtartott keresztelőjére vonatkozóan ismeretes az április 26-i dátum, ezért a hagyomány 1564. április 23-át tekinti Shakespeare születési dátumának. (Mindez egyben hozzá is járul Shakespeare mítoszához, hiszen a szerző 1616-ban ugyanezen a napon – Anglia védőszentje, Szent György ünnepén – hunyt el.)

A város egyik prominens családjának gyermekeként Shakespeare minden bizonnyal a helyi iskola tanulója volt, ahol a kor szokásainak megfelelően erőteljes hangsúllyal szerepelt a latin nyelv és irodalom oktatása. Mivel az iskola dokumentumai nem maradtak fenn, így sem Shakespeare iskoláztatásának idejéről, sem annak tartalmáról nincsenek hiteles adataink. Az azonban valószínűsíthető, hogy Shakespeare iskolai tanulmányai nem haladták meg a kötelező alapfokú szintet.

Shakespeare 1582. november 28-án feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathawayt, aki ekkor már három hónapos terhes volt. A Shakespeare házasságát követő esztendőkről kevés dokumentummal rendelkezünk. 1583. május 26-án Stratfordban megkeresztelték elsőszülött lányát, Susannát, 1585 februárjában pedig az ikreket, fiát, Hamnetet és Judithot.

Shakespeare színháza korabeli metszeten

Egyes források azt feltételezik, hogy fia, Hamnet 1595. évi halálának része lehetett a Hamlet (1601) keletkezésében. 1598-ban Shakespeare Bishopsgate-be költözött, és neve vezető színészként szerepel Ben Jonson darabjainak színlapján. Ezt követően kezdetben színészként, majd íróként dolgozott Londonban, illetve résztulajdonosa lett a donátorairól először a Lordkancellár Társulata (The Lord Chamberlain's Men), majd – az I. Erzsébet halálát követően trónra lépő I. Jakab adományának köszönhetően 1603-tól – a Királyi Társulat (The King's Men) nevet viselő színészegyesülésnek.

A fellelhető dokumentumok tanúsága szerint Shakespeare elegendő vagyont gyűjtött londoni tevékenysége során ahhoz, hogy megvásároljon egy házat London Blackfriars negyedében, illetve megvegye Stratford akkori második legnagyobb házát, a ma New Place néven ismert épületet. 1609-ben, feltehetőleg Shakespeare beleegyezése nélkül, kiadták szonettjeit. A szerelmes verseket tartalmazó Szonettek-et a szerző két személynek ajánlja: többségüket egy ifjú lordhoz, a továbbiakat egy „sötét hölgyhöz”. Az első kategóriába tartozó költeményeket egyes kutatók Shakespeare homoerotikus vonzalmai bizonyítékaként kezelik, ez azonban még vitatott kérdés.

Shakespeare 1611 körül visszavonult. Akarata ellenére belekeveredett egy legelő-bekerítési perbe egy olyan terület kapcsán, melynek jövedelmeiben anyagilag is érdekelt volt. Sokak megdöbbenésére semleges pozícióra helyezkedett, csak azt kívánta elérni, hogy saját jövedelme biztosítva legyen.

Shakespeare életének utolsó heteiben Judith lánya kérőjét, a kocsmatulajdonos Thomas Quineyt megvádolták egy asszony megbecstelenítésével, illetve őt okolták az asszony haláláért is. Quiney elveszítette a becsületét, és ezért Shakespeare úgy módosította végrendeletét, hogy abban Judith kizárólagos örököse lehessen a házasságukkor hozzá kerülő családi vagyonrésznek.

Halála után Shakespeare-t a Stratford-upon-Avon-beli Holy Trinity templomban temették el. A sírja mellett álló mellszobra alkotás közben ábrázolja a költőt. Minden évben, Shakespeare születésének ünnepén a megemlékezés alkalmával új lúdtollat helyeznek a szobor kezébe.

A népszerű legenda úgy tartja, hogy Shakespeare sírjába a költő teste mellé kiadatlan műveit is eltemették, erre azonban senki nem talált még bizonyítékot. A sírt ugyanakkor, a Shakespeare által írt sírfeliratban foglaltaknak megfelelően, az elmúlt századok folyamán egyszer sem nyitották fel.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Drámai művek

Shakespeare drámái első ízben az úgynevezett Foliók és quartók-ban jelentek meg nyomtatásban, s e kiadások azóta is meghatározóak a Shakespeare-szövegeket illetően. Shakespeare drámáit általában a következőképpen csoportosítják: tragédiák, komédiák, királydrámák, színművek. (Ettől eltérő kategorizálások is léteznek, így például az angol nyelvű szakirodalom megkülöbözteti a kevésbé besorolhatónak tekintett „problémadrámákat” és a kései komédiákat, az úgynevezett „románcokat” is.)

Az 1623-ban megjelent First Folio a következőképpen osztályozza a kétségkívül Shakespeare-nek tulajdonított műveket:

[szerkesztés] Komédiák

A vihar (The Tempest)
A két veronai nemes (The Two Gentleman of Verona)
A windsori víg nők (The Merry Wives of Windsor)
Szeget szeggel (Measure for Measure)
Tévedések vígjátéka (Comedy of Errors)
Sok hűhó semmiért (Much Ado About Nothing) lásd a Wikikönyvekben: Sok hűhó semmiért
A lóvá tett lovagok (Love's Labor's Lost)
Szentivánéji álom (A Midsummer Night's Dream) lásd a Wikikönyvekben: Szentivánéji álom
A velencei kalmár (The Merchant of Venice)
Ahogy tetszik (As You Like It)
A makrancos hölgy (Taming of the Shrew)
Minden jó, ha vége jó (All's Well That Ends Well)
Vízkereszt, vagy amit akartok (Twelfth Night or What You Will)
Téli rege (The Winter's Tale)
Pericles (Pericles, Prince of Tyre)

[szerkesztés] Királydrámák

János király
II. Richárd
IV. Henrik, I. rész
IV. Henrik, II. rész
V. Henrik
VI. Henrik, I. rész
VI. Henrik, II. rész
III. Richárd
VIII. Henrik

[szerkesztés] Tragédiák

A Júliáénak tulajdonított erkély Veronában

Troilus és Cressida
Coriolanus
Titus Andronicus
Romeó és Júlia
Athéni Timon
Julius Caesar
Macbeth
Hamlet, lásd a Wikikönyvekben: Hamlet
Lear király
Othello
Antonius és Kleopátra
Cymbeline

[szerkesztés] Elveszett Shakespeare-művek

Love's Labour's Won – Francis Meres, 16. századi szerző, és több feljegyzés Shakespeare munkájaként jegyzi, ám ilyen címmel nem maradtak fenn szövegek. Lehet, hogy elveszett, de az is elképzelhető, hogy a Sok hűhó semmiért vagy a Minden jó, ha vége jó egyik címváltozatára utal.
Cardenio – elveszett színdarab, a korabeli dokumentumok szerint Shakespeare és John Fletcher közös munkája.

[szerkesztés] Költemények

Szonettek

Hosszabb költemények:

Venus és Adonis
Lucretia meggyalázása
A szerelmes vándor
A főnix és a gerle
A szerelmes panasza
Szerető virágom

[szerkesztés] Társszerzős alkotások

A kor szokásainak megfelelően Shakespeare nem minden esetben dolgozott egyedül. A társszerzővel írott művek száma, illetve egyes művek esetében a társszerzőség ténye ugyanakkor a mai napig kérdéses. A kutatók (annak ellenére, hogy számos vita van a kérdés körül) a következő művek kapcsán vetik fel a társszerzővel való munka lehetőségét:

Cardenio – lásd fent;
VI. Henrik, I. rész – egyes kutatók szerint Shakespeare a szövegnek mindössze 20%-át írta, a mű egésze egy szerzői kollektíva alkotása;
VIII. Henrik – általában Shakespeare és John Fletcher közös munkájaként tartják számon;
Macbeth – egyes vélemények szerint a ma ismert változat Thomas Middleton 1615-ös átdolgozásának eredménye;
Szeget szeggel – az eredeti változatot Thomas Middleton kisebb mértékben megváltoztatta;
Pericles – valószínűleg magán viseli George Wilkins keze nyomát, ám nem tudjuk, hogy társszerzőként vagy átdolgozóként nyúlt-e a szöveghez;
Athéni Timon – valószínűleg Shakespeare és Thomas Middleton közös munkája;
Titus Andronicus – a ma ismert változat valószínűleg George Peele átdolgozása;
The Two Noble Kinsmen – az 1654-ben megjelent quarto szerint John Fletcher és William Shakespeare közös munkája.

[szerkesztés] Shakespeare-nek tulajdonított művek

A fentieken túl egyes kutatók Shakespeare-nek tulajdonítják a következő, bizonytalan szerzőségű műveket is:

Edward III (A 90-es években vették fel a "hivatalos" Shakespeare kánonba)
Sir Thomas More
Funeral Elegy by W.S.
Locrine
The London Prodigal
Thomas, Lord Cromwell
Sir John Oldcastle, I. rész
A Yorkshire Tragedy
Merlin

[szerkesztés] Magyar fordítói

Arany János (Hamlet, Szentivánéji álom, János király)
Arany László (A két veronai ifjú, Sok hűhó semmiért, Tévedések játéka)
Ács Zsigmond (A velencei kalmár, Sok zaj semmiért)
Áprily Lajos (Pericles)
Babits Mihály (A vihar)
Devecseri Gábor (A windsori víg nők)
Eörsi István (Hamlet, Othello, Coriolanus tragédiája, A vihar, Szentivánéji álom)
Faludy György
Fábri Péter (A vihar)
Fejes István (Troilus és Kressida)
Fodor József (Sok hűhó semmiért)
Görgey Gábor (A főnix és a gerle)
Greguss Ágost (Athéni Timon, Szeget szeggel)
Győry Vilmos (Minden jó, ha a vége jó, A szerető panasza, A szerelmes vándor, Szonettek)
Jánosházy György (János király, A két nemes rokon, III. Edwárd, Szemet szemért)
Jékely Zoltán (A makrancos hölgy)
Kardos László (Othello)
Kálnoky László (Lucretia meggyalázása)
Kosztolányi Dezső (Rómeó és Júlia, Téli rege)
Lator László (Cymbeline)
Lévay József (IV. Henrik, V. Henrik, A makrancos hölgy, Vízkereszt, vagy amit akartok)
Lőrinczy Lehr Zsigmond (VI. Henrik, Pericles, Vénus és Adonis, Lucretia)
Mészöly Dezső (Téli rege, Vihar, Sok hűhó semmiért, Szeget szeggel, Lóvátett lovagok, Vízkereszt, vagy amit akartok, Rómeó és Júlia, Othello, a velencei mór, Lear király, Antonius és Cleopatra, Hamlet)
Márton László
Nádasdy Ádám (Ahogy tetszik, Vízkereszt, Rómeó és Júlia, A vihar, Tévedések vígjátéka, Szentivánéji álom, A makrancos hölgy, Hamlet)
Németh László (V. Henrik, VI. Henrik II-III.rész)
Petőfi Sándor (Coriolanus)
Radnóti Miklós (Vízkereszt, vagy amit akartok)
Rákosi Jenő (Ahogy tetszik, Cymbeline, Felsült szerelmesek, A windsori vig asszonyok)
Rónay György (Vízkereszt, vagy amit akartok)
Somlyó György (II.Richárd)
Szabó Lőrinc (Macbeth, Ahogy tetszik, Athéni Timon, Troilus és Cressida, Szonettek)
Szabó Magda (A két veronai nemes)
Szász Imre (Tévedések vígjátéka)
Szász Károly (II. Richárd, VIII. Henrik, Antonius és Kleopátra, Macbeth, Othello, a velencei mór, Rómeó és Júlia, Téli rege, A vihar, Szonettek)
Szigligeti Ede (III. Richárd)
Vajda Endre (Titus Andronicus)
Várady Szabolcs (Téli rege)
Varró Dániel (Rómeó és Júlia)
Vas István (IV. Henrik, VI. Henrik I.rész, III. Richárd, A velencei kalmár, Minden jó, ha a vége jó, V. Henrik)
Vörösmarty Mihály (Julius Caesar, Lear király)
Weöres Sándor (VIII. Henrik, Venus és Adonis)