Othello

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

Othello és Desdemona, Josiah Baydell XVIII.századi grafikáján

Az Othello William Shakespeare 1603 körül íródott drámája.

[szerkesztés] Eredete

Az Othello fő forrása Giovanni Battista Giraldi Hecatommitti – Száz rege című mesegyűjteménye. Shakespeare ezt fejlesztette tovább. Giraldi történetében az egyetlen megnevezett szereplő Disdemona, a név görög jelenétse szerencsétlen, a többi figura csak általánosságban van megnevezve úgymint: "a kapitány", "a Mór", vagy "zászlós". Az eredeti történetben a zászlós epekedik Desdemona után, aki azonban elutasítja őt, ez sarkallta arra, hogy bosszút álljon. Othelloval ellentétben Giraldi mórja nem bánja meg szeretett feleségének megölését. Ezután a mór és a zászlós megszökik Velencéből és csak később ölik meg őket. Giraldi erkölcsi mondanivalóját Desdemona által fejezi ki; európai nőktől oktalanság feleségül menni másik nemzet fiaihoz.

[szerkesztés] Megjelenések

Az Othello 1622-es kiadása

A drámát 1621. október 6-án Thomas Walkley jegyezte be a Stationers Company könyveibe. Az első kvartó kiadást 1622-ben Thomas Walkley jelentette meg (a nyomtatást Nicholas Okes végezte) A velencei mór, Othello tragédiája (The Tragedy of Othello, the Moor of Venice) címen. Ezt hamarosan követte az első fólió kiadás, 1623-ban. Későbbi kvartó kiadások: 1630, 1655, 1681, 1695, és 1705. A dráma mind nyomtatott formában, mind pedig a színpadon népszerű Shakespeare mű volt és mai napig is az.

[szerkesztés] Bemutatók

Az első biztosan ismert bemutató 1604. november 1-én, a Whitehall Palace-ben, Londonban volt. Ezután 1610. április 30-án, a Globe Színházban; 1629. november 22-én és 1635. május 6-án a Blackfriars Színházban mutatták be.

[szerkesztés] Magyarországon

Bessenyei Ferenc Othelloként

Korai fordításai: (Schröder fordítása alapján)

K. Boér Sándor- Othello a velenczei szerecsen (1794), első bemutató 1794. március 24

Kelemen László – Othello a velenczei szerecsen

Vajda Péter – az első eredeti műről történt fordítás

[szerkesztés] Adaptációk

K. Sz. Sztanyiszlavszkij Othello szerepében, 1896

Az utóbbi két évszázad során 3 opera készült Shakespeare drámájából:

Rossini – Otello című operája nyitja a sort 1816-ban
Verdi – Otello 1887-ben (librettó: Arrigo Boito)
Daron Hagen – Bandanna című 1999-es operája

[szerkesztés] Film

Számos film dolgozta fel Othello történetét, a legfontosabbak:

Othello (1922) Emil Jannings föszereplésével, néma film
The Tragedy of Othello: The Moor of Venice (1952) Orson Welles filmje
Отелло (1955), szovjet, főszereplők: Sergei Bondarchuk, Irina Skobtseva, Andrei Popov. Rendező: Sergei Yutkevich
Othello (1965) főszereplő: Laurence Olivier, Maggie Smith, Frank Finlay, és Joyce Redman
Othello (1981) Főszereplők: Anthony Hopkins és Bob Hoskins.
Otello (1986) Verdi operájának film változata, főszereplője Plácido Domingo, Rendező: Franco Zeffirelli. Megnyerte a BAFTA legjbb külföldi filmnek járó díját
Othello (1995) főszereplő: Kenneth Branagh, Laurence Fishburne, és Irene Jacob. Rendezte: Oliver Parker
Kaliyattam (1997), modern feldolgozása a drámának, mely Kerala-ban játszódik, Főszereplők: Suresh Gopi (Othello), Lal (Iago), Manju Warrier (Desdemona), rendező Jayaraaj
O (2001) másik modern feldolgozás, mely egy amerikai középiskolában játszódik. Főszereplői: Mekhi Phifer, Julia Stiles, és Josh Hartnett
Othello (2001). TV film. Szintén modern feldolgozás, melyben, Othello az első fekete rendőrkapitánya a London's Metropolitan Police-nak. Rendezte: Geoffrey Sax, főszereplők Eamonn Walker, Christopher Eccleston és Keeley Hawes
Omkara (2006) (Hindi) a dráma indiai változata, Uttar Pradesh államban játdzódik.
Eloise (2002) újabb modern feldolgozás, mely a történet színhelyéül az ausztráliai Sydney-t nevezi meg.