Ugra
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ugra (Ungra) | |
|---|---|
 |
|
| Az ugrai erődtemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Brassó |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Longodár |
| Polgármester | Traian Stanciu (PSD) |
| Népesség | |
| Népesség | 1267 (2002) |
| Község népessége | 2038 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 67,38 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
  Ugra
|
|
| Ugra weboldala | |
Ugra (vagy Szászugra, románul Ungra, németül Galt): falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A történeti Királyföld keleti szélén, Fogarastól 40 km-re északkeletre, az Olt jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
Először 1211-ben, Noilgiant néven, majd 1222-ben Noilat, 1366-ban Ugra, 1400-ban Galt, 1488-ban Gald, 1532-ben Galde néven említették. Mellette a rómaiak castrumot építettek, amely 1211-ig fennmaradt. Szász alapítású település, 1376 és 1493 között a Szentpáli család birtoka volt. 1529–1531-ben lakossága nagy részét a török kiirtotta. Ezután részben székelyekkel, részben szászokkal telepítették újra. Az egyformán evangélikus hitre tért két etnikum közösen vezette a falut. 1658-ban a tatárok teljes népességét kipusztították, ezután ismét vegyes, szász–magyar népességgel települt újjá. A szászok a környező falvakból, a magyarok Halmágyról, Székelyzsomborból és Kóborból érkeztek. Minden harmadik vasárnap magyar nyelvű istentiszteleteket tartottak és rendszeres volt a szászok és magyarok közti komaság. 1701-ben a templomi ülőhelyek feljegyzéséből kiderül, hogy 62 szász és 34 magyar nő élt a településen. A 18. században a magyarok nyelvükben elszászosodtak, de nyomuk megőrződött a magyar eredetű családnevekben, jövevényszavakban és határnevekben.
Kőhalomszékhez, 1876 után Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott. 1945 után 18 házát a Kőhalmi állomáshoz csatolták.
[szerkesztés] Népessége
- 1850-ben 1095 lakosából 543 volt német, 336 román és 216 cigány nemzetiségű; 551 ortodox és 541 evangélikus vallású.
- 1900-ben 1407 lakosából 680 volt román, 550 német, 142 magyar, 23 cigány és 12 szlovák anyanyelvű; 662 ortodox, 538 evangélikus, 79 római katolikus, 43 unitárius, 37 református, 34 görög katolikus és 14 zsidó vallású.
- 2002-ben 1267 lakosából 707 volt cigány, 487 román, 41 magyar és 31 német nemzetiségű; 1208 ortodox, 25 evangélikus és 18 római katolikus vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
- Evangélikus erődtemploma eredetileg a 13. században épült, a római castrum köveinek felhasználásával. 1500-ban mellékhajóit lebontották és erődítésekkel vették körül, amelyeket a 19. században nagyrészt lebontottak. 1658-ban a tatárok megostromolták, bevették és a falai közé menekült lakosokat felkoncolták.
- Ortodox temploma a 18. században épült.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Bucur Şchiopu kommunista politikus, mezőgazdasági miniszter.
[szerkesztés] Források
- Binder Pál: Közös múltunk. Bukarest, 1982
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
Municípiumok |
Alsóvist (Viştea) |
Nagysink (Cincu) |
Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
