Castrum
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A castrum latin szó, jelentése: vár. A római korban a katonai tábort jelentette. Mindig ugyanolyan tervrajz szerint készült el, sőt a castrum tervrajzát mintául felhasználva alapították városaikat a rómaiak. A rómaiak az i. e. 5. századtól az i. sz. 1. századig (köztársaság és a korai császárság kora) építették a legtöbb várost. Az új város szabályos alaprajzú volt. Először kijelöltek két egymásra merőleges főutat (cardus és decumanus); a többi utca pedig ezekkel párhuzamos volt. Négyszögekben szabályos tömbökben építették a házaikat. A két főút kereszteződésében volt a társadalmi és vallási élet központja. A 2 főút végén volt a város 4 főkapuja.
Jelenlegi kutatások (Giulio Magli, a Milánói Műszaki Egyetem) azt bizonyítják, hogy a rómaiak a városok alapítását vallási ünnepekhez kötötték és a városok fekvését a felkelő naphoz igazították. Számitott továbbá a madarak repülése és a csillagászati jelek is.
