Olthévíz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 45°59′6’’, k. h. 25°18′18’’45.985, 25.305

Olthévíz
Látkép a temetőből
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Brassó
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Datk, Kucsuláta, Lupsa, Oltbogát és Olthidegkút
Polgármester	Ioan Şerban (PSD)
Népesség
Népesség	2228 (2002)
Község népessége	4981 (2002)
Földrajzi adatok
Terület	174,16 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Olthévíz
é. sz. 45°59′6’’, k. h. 25°18′18’’45.985, 25.305

Olthévíz (románul Hoghiz, németül Warmbach, latinul Calida Aqua) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Lakossága 5 Látnivalók 6 Híres emberek 7 Források 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Kőhalomtól 8 km-re délkeletre, az E60-as főút mentén, az Olt bal partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Magyar és német nevét a keleti végében feltörő, télen-nyáron egyformán 12 °C hőmérsékletű forrásról kapta. A román név a magyarból való. 1235-ben Aqua Calida, 1522-ben Warembach, 1606-ban Hévíz néven említették.

[szerkesztés] Története

A rómaiak közelében castrumot, a Birodalom határát képező Olton pedig hidat építettek. A falutól negyedóra járásra délnyugati irányban Szászugrával szemben látszanak a castrum jelentős maradványai. Talán azonosítható a mai faluval az a Calida aqua, amelynek 1186-ban, III. Orbán pápa bullájában ispotályos kolostoráról esik szó. A 14. század második felében Vlaicu havasalföldi vajda birtoka volt. A 16. század végére az egész falu az unitárius vallásra tért. 1600-ban 36 háztartásból állt. 1650-ig a Sükösd családé, 1667-ben Nagy Tamás kapta meg, később a bethleni Bethlen, a Haller és a Kálnoky családé lett. 1721-ben 4 nemes, 80 jobbágy- és 13 zsellércsalád lakta. 1722-ben, második, Teleki Józseffel kötött házassága kezdetén költözött ide Bethlen Kata. 1725-ben az unitárius faluban református egyházat alapított. Varró, szövő, gombkötő és posztóványoló műhelyt létesített, református iskolát és üveghutát építtetett. Hímzőiskolájában a nagyasszony saját mintái alapján székkárpitokat és egész Erdély református templomaiba oltárterítőket készítettek. Az unitáriusok három pert indítottak ellene, hogy kivizsgáltassák, nem erőszakkal téríti-e a lelkeket. Áldozatos munkájának köszönhetően az évszázad közepére a lakosság kb. fele már a református vallást követte. 1849-től kezdve települtek le zsidók a faluban. 1916-ban betörők fölgyújtották Haller László 12 ládányi hagyatékát, benne állítólag a legjelentősebb erdélyi térképgyűjteménnyel. Fehér, 1764 és 1876 közt Felső-Fehér, majd Nagy-Küküllő vármegyéhez tartozott.
Az olthidegkúti cementgyár megnyitása után tömbházak épültek és munkások költöztek be.

[szerkesztés] Lakossága

1850-ben 935 lakosából 749 magyar, 121 román, 35 zsidó és 17 cigány nemzetiségű, 411 unitárius, 333 református, 136 ortodox, 35 zsidó és 16 római katolikus vallású volt.
1910-ben 1439 lakosából 1310 volt magyar, 110 román és 19 német (jiddis) anyanyelvű, 683 unitárius, 466 református, 118 ortodox, 81 római katolikus és 76 zsidó vallású.
2002-ben 2228-an lakták, ebből 1102 román, 1086 magyar és 32 cigány nemzetiségű, felekezet szerint 1122 ortodox, 504 unitárius, 417 református és 136 római katolikus.

[szerkesztés] Látnivalók

• A sokszögű alaprajzú, kéttornyú, reneszánsz stílusú Haller–Kálnoky kastély (16. század) a hagyomány szerint az egykori kolostor romjaira épült. A kastély szolgált Bethlen Kata lakhelyéül. Mellette a hatszögű keleti bástya maradványai. Körülötte park.
• A Guthman–Valenta kastély 1553-ban épült, a 18. században átalakították.
• Haller-udvarház (16–19. század), benne ma iskola működik. Eredetileg hozzátartozott a római katolikus kápolna is.
• Unitárius templom (15. század).
• Református templom (épült 1749-ben), különálló harangtoronnyal. Első lelkésze Bod Péter volt.
• Temető.

[szerkesztés] Híres emberek

• Felváltva itt és Fogarason élt 1722 és 1757 között Bethlen Kata emlékíró. Itt írta híres önéletrajzát is (Életének maga által való rövid leírása).
• 1746 és 1749 között a Bethlen Kata által alapított református egyház papja volt Bod Péter történetíró.
• Itt született 1912-ben Balássy Gyula fafaragó.
• Itt született 1950-ben Katz András, Izraelben élő képzőművész.

[szerkesztés] Források

• Ambrus Attila (szerk.): Kóborlás és helytállás. Marosvásárhely – Brassó, 1998

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A község honlapja (ro), (en)
• Fénykép a Haller–Kálnoky kastélyról
• Az unitárius templom (fotó)