Szászmagyarós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 45°53′51’’, k. h. 25°32′6’’45.8975, 25.535

Szászmagyarós (Măieruş)
Szászmagyarós látképe keletről
Szászmagyarós címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Brassó
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Lüget
Polgármester	Dorel Toderaş (PSD)
Népesség
Népesség	1632 (2002)
Község népessége	2527 (2002)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	496 m
Terület	56,16 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászmagyarós
é. sz. 45°53′51’’, k. h. 25°32′6’’45.8975, 25.535

Szászmagyarós (románul Măieruş, németül Nußbach) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Népessége 5 Látnivalók 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Az Olt bal partján, Brassótól 30 km-re északra, az E60-as országút mentén fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Magyar neve a mogyoró szóból való. Német nevének jelentése is 'mogyorós patak'. A román név a magyarból való. Először egy 1377-ből való oklevél említi, villa nucum néven (latinos formában). Később 1427-ben Monyoros, 1476-ban Nozbach, 1547-ben Monyaros és 1561-ben Mogyoros.

[szerkesztés] Története

1510-ben tanítómestere volt. 1512-ben a szemközti parton fekvő Bölönnel közösen révet állított fel az Olton. 1599–1600-ban Vitéz Mihály seregei kétszer is kifosztották, 1611. július 11-én Radu Şerban seregei, 1658-ban a tatárok gyújtották föl, 1690-ben a császári csapatok dúlták. Az 1718—1719-es pestisjárvány után költöztek a faluba románok. 1874-ben bekapcsolódott a vasúthálózatba. 1945-ben 136 szászt vittek szovjetunióbeli kényszermunkára, közülük 14-en haltak meg ott. A faluból elszármazott szászok szövetsége 1985-ben alakult meg a bajorországi Dinkelsbühlben, de 1989-ben még 635 szász lakott a faluban. Többségük az 1990-es évek elején vándorolt ki.

[szerkesztés] Népessége

• 1850-ben 1478 lakosából 939 volt német, 390 román és 147 cigány nemzetiségű; 941 evangélikus és 537 ortodox vallású.
• 1893-ban itt élt a lakosság számarányában a legtöbb cigány Brassó vármegyében – 170 fő; az 1392 lakosból (12%).
• 1900-ban 1483 lakosából 920 volt német, 502 román, 58 magyar nemzetiségű; 939 evangélikus, 512 ortodox és 15 református vallású. Az adatfelvétel időpontjában a lakosság 7%-a külföldön tartózkodott. 64%-uk tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek 38%-a beszélt magyarul.
• 2002-ben a faluban 1632 lakost találtak, közülük 1080-an vallották magukat román, 414-en roma, 110-en német és 28-an magyar nemzetiségűnek; 1440-en ortodox, 114-en evangélikus és 36-an pünkösdista vallásúnak.

[szerkesztés] Látnivalók

• Evangélikus erődtemploma eredetileg a 14–15. században, gótikus stílusban épült. A 15. században vették körül hat–nyolc méter magas várfallal. 1573-ban leégett, ezután tetőszerkezetét átalakították. Egy földrengés után, 1791–1793-ban szentélyét lebontották és a helyén meghosszabbították a hajót. Tornyát 1632-ben és 1842-ben alakították át. A várfal északi szakaszát 1900-ban lebontották.
• Ortodox temploma a 18. században épült.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Szászmagyarósi német honlap
• Az erődtemplomról a „mars.elte.hu”-n
• Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
• Képek a faluról
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek
• Képek az erődtemplomról a „www.saxontransylvania.com”-on