Betlen (Brassó megye)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- Ez a szócikk a Brassó megyei (korábban Fogaras vármegyei) faluról szól, de 1910 előtt ez volt a hivatalos neve Bethlen városnak is.
Betlen (Beclean) | |
---|---|
A betleni ortodox templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Megye | Brassó |
Rang | községközpont |
Beosztott falvak | Boholc, Huréz, Kálbor és Luca |
Polgármester | Ioan Maican (PNL) |
Népesség | |
Népesség | 629 (2002) |
Község népessége | 1552 (2002) |
Földrajzi adatok | |
Terület | 6709 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
Betlen weboldala |
Betlen (románul Beclean, németül Badlinen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Fogarastól három km-re nyugatra fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét a régi magyar Betlen személynévből kapta, melynek alapja a bibliai Betlehem városa. 1509-ben Bethlen, 1534-ben Bettlehem, 1854-ben Beclean néven említették.
[szerkesztés] Története
Fogaras vidéki jobbágyfalu volt. Báthori István egy pusztulása után, 1576-ban szabadságot és hatévi adómentességet ígért azoknak a szász jobbágyoknak, akik Betlenbe települtek, cserébe kötelesek voltak a falut megújítani. A román lakosságot ekkor külön falurészbe telepítették. A jezsuiták rekatolizálták a 44 beköltöző szász családot, akik a 17. század elején tértek vissza az evangélikus hitre. 1632-ben 60 román és 20 szász jobbágycsalád (köztük négy halász és két kőműves) és tíz nemesi család lakta. Itt volt a fogarasi vár portörő malma is. A század folyamán többször mezővárosként említették. A románok a szindia, a szászok a folnagy vezetésével külön falutanácsot működtettek, de kifelé a két tanács közösen képviselte a települést. Evangélikus egyháza 1640-től a század végéig a fogarasföldi református egyházmegye irányítása alatt állt. 1722-ben 37 kisbojár és 312 jobbágy élt benne. 1766-ban evangélikus egyháza mindössze egy férfiból és két nőből állt. 1831-ben az utolsó szász pap is távozott a faluból. Fogaras vidékéhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott.
[szerkesztés] Népessége
- 1850-ben 1087 lakosából 1074 volt román és 13 cigány nemzetiségű; 1085 ortodox vallású.
- 1900-ban 1140 lakosából 1115 volt román és 15 magyar anyanyelvű; 1093 ortodox, 28 görög katolikus és 11 római katolikus vallású. A lakosság 64%-a tudott írni és olvasni és 2%-a beszélt magyarul.
- 2002-ben 629 lakosából 483 volt román és 141 cigány nemzetiségű; 622 ortodox vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Források
- Binder Pál: Közös múltunk. Bukarest, 1982
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Municípiumok |
Alsóvist (Viştea) |
Nagysink (Cincu) |
- Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap