Betlen (Brassó megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a Brassó megyei (korábban Fogaras vármegyei) faluról szól, de 1910 előtt ez volt a hivatalos neve Bethlen városnak is.

Koordináták: é. sz. 45°49′45’’, k. h. 24°55′23’’45.8291666667, 24.9230555556

Betlen (Beclean)
A betleni ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Brassó
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Boholc, Huréz, Kálbor és Luca
Polgármester	Ioan Maican (PNL)
Népesség
Népesség	629 (2002)
Község népessége	1552 (2002)
Földrajzi adatok
Terület	6709 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Betlen
é. sz. 45°49′45’’, k. h. 24°55′23’’45.8291666667, 24.9230555556
Betlen weboldala

Betlen (románul Beclean, németül Badlinen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Fogarastól három km-re nyugatra fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a régi magyar Betlen személynévből kapta, melynek alapja a bibliai Betlehem városa. 1509-ben Bethlen, 1534-ben Bettlehem, 1854-ben Beclean néven említették.

[szerkesztés] Története

Fogaras vidéki jobbágyfalu volt. Báthori István egy pusztulása után, 1576-ban szabadságot és hatévi adómentességet ígért azoknak a szász jobbágyoknak, akik Betlenbe települtek, cserébe kötelesek voltak a falut megújítani. A román lakosságot ekkor külön falurészbe telepítették. A jezsuiták rekatolizálták a 44 beköltöző szász családot, akik a 17. század elején tértek vissza az evangélikus hitre. 1632-ben 60 román és 20 szász jobbágycsalád (köztük négy halász és két kőműves) és tíz nemesi család lakta. Itt volt a fogarasi vár portörő malma is. A század folyamán többször mezővárosként említették. A románok a szindia, a szászok a folnagy vezetésével külön falutanácsot működtettek, de kifelé a két tanács közösen képviselte a települést. Evangélikus egyháza 1640-től a század végéig a fogarasföldi református egyházmegye irányítása alatt állt. 1722-ben 37 kisbojár és 312 jobbágy élt benne. 1766-ban evangélikus egyháza mindössze egy férfiból és két nőből állt. 1831-ben az utolsó szász pap is távozott a faluból. Fogaras vidékéhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott.

[szerkesztés] Népessége

• 1850-ben 1087 lakosából 1074 volt román és 13 cigány nemzetiségű; 1085 ortodox vallású.
• 1900-ban 1140 lakosából 1115 volt román és 15 magyar anyanyelvű; 1093 ortodox, 28 görög katolikus és 11 római katolikus vallású. A lakosság 64%-a tudott írni és olvasni és 2%-a beszélt magyarul.
• 2002-ben 629 lakosából 483 volt román és 141 cigány nemzetiségű; 622 ortodox vallású.

[szerkesztés] Látnivalók

• Ortodox temploma 1804-ben épült, 1861-ben javították.
• Az Olt holtágai.

[szerkesztés] Források

• Binder Pál: Közös múltunk. Bukarest, 1982

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A község hivatalos website-ja (ro)
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek

A falu egykori iskolaépületének alapítótáblája 1876-ból – az építőmester Johann Wonner, a parókus lelkész Ioan Bursan volt, a helységnév írásmódja „Bethleanu”

 m·v·sz 

Brassó megye települései

Municípiumok Brassó (Braşov) Feketehalom (Codlea) Fogaras (Făgăraş) Négyfalu (Săcele) Városok Barcarozsnyó (Râşnov) Kőhalom (Rupea) Predeál (Predeal) Vidombák (Ghimbav) Viktóriaváros (Victoria) Zernest (Zărneşti) Községek Ágostonfalva (Augustin) Almásmező (Poiana Mărului) Alsókomána (Comana) Alsómoécs (Moieciu) Alsórákos (Racoş) Alsóucsa (Ucea)

Alsóvist (Viştea) Apáca (Apaţa) Barcaszentpéter (Sânpetru) Betlen (Beclean) Bodola (Budila) Bodzavám (Vama Buzăului) Botfalu (Bod) Dragus (Drăguş) Felsőszombatfalva (Sâmbăta de Sus) Földvár (Feldioara) Fundáta (Fundata) Herszény (Hârseni) Holbák (Holbav) Homoród (Homorod) Höltövény (Hălchiu) Kaca (Caţa) Keresztényfalva (Cristian) Keresztvár (Teliu) Krizba (Crizbav) Lisza (Lisa) Mundra (Mândra)

Nagysink (Cincu) Olthévíz (Hoghiz) Ósinka (Şinca) Páró (Părău) Prázsmár (Prejmer) Sárkány (Şercaia) Sáros (Şoarş) Szászbuda (Buneşti) Szászhermány (Hărman) Szászmagyarós (Măieruş) Szásztyúkos (Ticuşu) Szászvolkány (Vulcan) Szunyogszék (Dumbrăviţa) Tatrang (Tărlungeni) Törcsvár (Bran) Ugra (Ungra) Újsinka (Şinca Nouă) Ürmös (Ormeniş) Vajdarécse (Recea) Voila (Voila) Zsiberk (Jibert)