Halmágy
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Halmágy | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Brassó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sárkány |
| Népesség | |
| Népesség | 562 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
  Halmágy
|
|
Halmágy (románul Hălmeag, németül Halmagen): falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Fogarastól 18 km-re kelet-északkeletre, az Olt jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a magyar halom főnév -gy képzős alakja. Elsőként várát említették 1211-ben, castri Almage néven, majd 1222-ben Almaye, 1488-ban Halffenmegen, 1521-ben Halmegen és 1538-ban Halmag.
[szerkesztés] Története
A hagyomány szerint a mai templomdombon állt az Árpád-korban vára, mely legkésőbb az 1241–1242-es tatárjáráskor elpusztult. A falu első lakói szászok lehettek. 1488-ban egy török támadás elpusztította, ezután székelyekkel települt újra. A szász környezetben élő magyarok a reformáció után megmaradtak a lutheránus vallásnál. 1786-ban 1080 lakosának 59%-a jobbágy, 28%-a zsellér és 13%-a cigány volt. Az elmúlt századokban kb. 10 km hosszan birtokoltak az Olt mentén szántóföldeket, legelőket, réteket; földműveléssel, ló-, bivaly- és szarvasmarhatartással foglalkoztak. 1876-ig Kőhalomszékhez, azután Nagy-Küküllő vármegyéhez tartozott. Az 1950-es évek óta magyar lakossága rohamosan fogy és mára elöregedett. Törcsvár környékéről románok, a szomszédos falvakból cigányok települtek be.
[szerkesztés] Lakossága
1850-ben 1389 lélek lakta, közülük 1129 volt magyar, 185 román és 75 cigány nemzetiségű; 1118 evangélikus, 203 ortodox és 57 görög katolikus vallású.
1900-ban a 1116 lakosból 878 magyar és 228 román anyanyelvű volt, felekezet szerint 828 evangélikus, 227 ortodox és 38 református. 67%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 59%-a beszélt magyarul.
2002-ben 562 lakosából 312 román, 213 magyar és 37 cigány nemzetiségű, 342 ortodox és 195 evangélikus vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
- Bár magyar jobbágyfalu volt, a falukép mégis a szász falvakéra emlékeztet. Régi házai kőből épültek.
- Az evangélikus templom román stílusú, 1247 és 1259 között épült és a kerci műhely hatását mutatja. Az Erzsébet-kertben állították föl Erzsébet királyné szobrát, ma a templomkertben található.
- A Pro Almagen egyesület minden augusztusban falunapokat szervez.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1802-ben és itt is halt meg 1852-ben Varga Katalin, aki az 1840-es években előbb a zalatnai uradalom bányászjobbágyainak sérelmeit közvetítette a bécsi udvarhoz, majd személyesen vezette mozgalmukat. 1847 vízkeresztjén Andrei Şaguna tartóztatta le és 1851-ig Gyulafehérváron raboskodott. Mikor kiszabadult, szülőfalujába internálták. Emlékművét 1977-ben állították föl a faluban.
- Itt halt meg 1799-ben ifj. Michael Fronius, erdélyi kormányszéki tanácsos és brassói városbíró.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Gömbpanorámák, fotók Halmágyról – Kárpátmedence360.hu
- Fotók a faluról
- Részletes leírás és fotók a templomról
- Ozsváth Imola: Beszédmódok szórványban
- Forró Albert: Halmágy gazdasági élete a XX. század első felében
Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
