Székelyudvarhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46°17′60’’, k. h. 25°18′0’’46.3, 25.3

Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc)

Székelyudvarhely címere

Közigazgatás

Ország

Románia

Történelmi régió

Erdély

Megye

Hargita

Rang

megyei jogú város

Beosztott falvak

Polgármester

Bunta Levente-Zoltán

Népesség

36 948 (2002)^[1]

Magyar lakosság

35 357

Földrajzi adatok

Időzóna

EET, UTC+2

Elhelyezkedése

Székelyudvarhely

é. sz. 46°17′60’’, k. h. 25°18′0’’

Székelyudvarhely weboldala

Városháza

Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Odorhellen) városa Romániában Hargita megyében található.

[szerkesztés] Fekvése

A város az egykori Udvarhelyszék anyavárosa Marosvásárhelytől 105 km-re délkeletre a Nagy-Küküllő felső folyása mentén dombokkal körülvett medencében fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. Az 1876-os megyerendezés során Udvarhelyszék területének kisebb kiigazításával Székelyudvarhely székhellyel alakult meg Udvarhely vármegye.

[szerkesztés] Története

1301-ben Uduord néven említik. A településnek az Árpád-korban valószínűleg Telegd volt a neve. Feltehetően már a 14. század előtt szabad mezőváros volt. 1357-ben itt volt az első székely nemzetgyűlés. Vára egy korábbi kolostor felhasználásával 1492-ben épült fel. Majd ennek felhasználásával építtette János Zsigmond a legyőzött székelyek megalázására Székelytámadt várát 1562 és 1565 között. 1599-ben a Mihály vajda oldalára állt székelyek lerombolták. 1621 után Bethlen Gábor újjáépítését rendelte el. 1616-ban Ali basa felégette, 1704-ben Tiege generális fosztotta ki, majd a várat visszafoglaló Pekry Lőrinc a székelyekkel leromboltatta, azóta Csonkavárnak nevezik, jelentős maradványai még láthatók. A város 1558-ban Izabella királynőtől adómentességet kapott. 1910-ben 10 244 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásának székhelye volt. 1992-ben 39 959 lakosából 38 926 magyar (97,41%), 1996-ban 39 484 lakosa volt. 2002-ben 36 926 lakosából 35 315 magyar és 1087 román volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A várostól alig negyedóra járásra a Küküllő jobbpartján a Budhegy tetején állnak Budvár romjai. A legenda szerint Buda vezér építtette és itt volt a hunoktól elszakadt székelyek vezérének székhelye. A székelyek itt kötöttek szövetséget Árpáddal, aki törvényt adott nekik. Valójában a 11. – 12. században épülhetett egy korábbi római erődítmény maradványainak felhasználásával. 1241-ben a tatárok rombolták le.
A Jézus szíve kápolna a 13. század második felében épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült.
A szomszédos Csicsertető csúcsán állott egykor Budvár elővára Csicservár. Falai már nem, csupán sáncai láthatók.
A Ferences templom és kolostor egy korábbi kápolna helyén 1730 és 1752 között épült, tornya 1764-ben készült el.
A Főtér fölé magasodó Szent Miklós-hegyet a római katolikus templom uralja, amely a 13. századi plébániatemplom helyén áll és 1787 és 1793 között épült.
református temploma 1781-ben épült fel klasszicizáló barokk stílusban.
Román ortodox temploma 1938-ban, unitárius temploma 1906 és 1908 között épült.
A római katolikus gimnáziumot 1593-ban Vásárhelyi Gergely jezsuita alapította a reformáció ellensúlyozására, mai épülete 1910-ben épült.
A Csonkavár romjai között épült fel 1891-ben az Állami Főreáliskola.
A református kollégiumot 1670-ben gr. Bethlen János alapította, ma is álló régi épülete a korábbi faépület helyén 1772-ben épült, 1886-ban második emeletet húztak rá. 1913-ban az iskola új épületet kapott.
A városháza 1896-ban épült megyeházának, a millenium ezeréves emlékére.
A főtéren állt milleneumi emlékművet 1918-ban a románok lebontották
A szejkei út mellett balra áll az egykori birtokos Ugron család kápolnája, ami 1890-ben temetkezési kápolnának épült.
Magyar hírességek szoborparkja

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1620 körül Lakatos István pap, történetíró.
Itt született 1737 körül Udvarhelyi Tölcséres Mihály egyházi író.
Itt született 1897-ben Tomcsa Sándor költő.
Itt született 1871-ben Szemlér Ferenc költő, műfordító.
Itt született 1895-ben Csanády György a Székely himnusz szerzője.
Itt született 1909. március 8-án Rajk László kommunista politikus, az MKP főtitkárhelyettese, belügyminiszter, 1949-ben koncepciós per áldozata.
Itt született 1915-ben H. Balázs Éva történész, a kora újkor nemzetközi hírű kutatója.
Itt tanult Benedek Elek, a nagy mesemondó.