Homoródszentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Homoródszentmárton (Mărtiniş)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Hargita
Rang	község
Beosztott falvak	Abásfalva, Bágy, Gyepes, Homoródkeményfalva, Homoródremete, Homoródszentpál, Homoródszentpéter, Kénos, Lókod, Recsenyéd, Városfalva
Polgármester	Kerekes Péter Tivadar
Irányítószám	537175
Körzethívószám	0266
Népesség
Népesség	622 (2002)^[1]
Község népessége	3011 (2002)^[2]
Magyar lakosság	608
Földrajzi adatok
Terület	80 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Homoródszentmárton
é. sz. 46°14′ k. h. 25°23′

Homoródszentmárton (románul Martiniş, németül Sankt Marten) községközpont Erdélyben, Hargita megyében, Romániában. A község lakossága magyar, több mint fele unitárius vallású, a többi református, katolikus és baptista vallású. A lakosság gazdálkodással, földműveléssel foglalkozik.

[szerkesztés] Fekvése

Az északi szélesség 46° 14' és Greenwichtől keletre 25° 23' 6" alatt a Nagy-Homoród folyó és a Gyepes, valamint a Kénos patakok völgyének torkolatánál fekszik. A Nagy-Homoród kiszélesedő lapályán, a Gyepes és a Lókod patakok találkozásánál települt. A községközpont Székelyudvarhelytől 18, Oklándtól 13 km-re fekszik, a 131-es megyei út mentén. A központból a 131A jelzésű megyei út ágazik el Abásfalva felé.

[szerkesztés] Története

A község területén valószínűleg már a történelem előtti korban laktak emberek, amit igazolni látszik a község határában évtizedekkel ezelőtt talált neolitikus kőbalta és egy urna. Azt, hogy a római uralom idején is lakott terület volt, bizonyítják a földből előkerült római pénzek, valamint a falu melletti kis tó, mely egy régi sóbányára emlékeztető helyen keletkezett.

A község nevét akkor nyerhette, amikor II. Géza magyar király a 12. század közepén a Homoród és a Nagy-Küküllő felső völgyeit betelepítette. Az első település nyomai valószínűleg az 1241. évi tatárdúlás idején semmisültek meg. Erre utal az is, hogy a Homoródvidék templomai mind a tatárjárás utáni korszak stílusában épültek. A falut oklevél 1333-ban említi először Sancto Martino alakban. Középkori Szent Márton temploma 13. századi eredetű lehetett, a 15. században gótikus stílusban lett átépítve 1888-ban bontották le. Egykori, hat védőtoronnyal megerősített 1612 és 1636 között épített kerítőfalából egyedül a középkori eredetű, 1775-ben magasított és 1861-ben új toronysisakot kapott egykori kaputorony maradt meg a templom harangtornyaként. Kerítőfalának többi része erősen romos. A falut 1613-ban tatár támadás érte, ezután épült a templom erődfala, melyet 1625-ben megerősítették, de a 18. század végére lepusztult állapotba került. Helyébe épült 1889-ben mai unitárius templom, amely a Nagy-Homoród völgyében emelkedő magaslaton áll. 1910-ben 889, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 601 lakosából 581 magyar, 13 cigány és 7 román volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Az unitárius templom 1889-ben épült, harangtornya a régi templom 17. századi kaputornyából maradt meg.
Református temploma 1804-ben épült a Biró és az Ugron család által adományozott telken, a Biró kúria szomszédságában. 1911-ben átépítették.
A faluban áll a Homoród-mente legnagyobb kastély-kúria jellegű épülete, a műemlék Biró kúria. A krónikákban már a középkor idején udvarházat említenek a helyén. Az évszázadok viharát kiállt, kőből és téglából, forró mésszel összerakott kúria alatt bolthajtásos pince van. Több szoba, köztük egy nagy ebédlőterem is található az épületben. A kúriát leányágon az Ugron család örökölte a XVIII. század második felében. Az ő idejükben, 1780-1790 közt nyerte el rokokó stílusát.
A falutól délkeletre néhány házból álló kis telep, Bükkfalva áll, itt van a Biró család sírboltja.
Az itt felszínre bukkanó sót már az ősember is ismerte.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született Homoródszentmártoni Biró Sámuel, az unitárius egyház első főgondnoka.
Itt született Szentmártoni Bodó János 17. századi költő.
Itt született Kelemenné Zathureczky Berta írónő.
Itt született Molnár Jakab író.
Itt született Zoltán Aladár zeneszerző.
Itt született Román Viktor szobrászművész.