Gyergyóalfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Gyergyóalfalu (Joseni)

Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Hargita
Rang	község
Beosztott falvak	Borzont, Bucsin
Polgármester	György István
Irányítószám	537130
Körzethívószám	0266
Népesség
Népesség	4891 (2002)^[1]
Község népessége	5721 (2002)^[2]
Magyar lakosság	4770
Földrajzi adatok
Terület	224,01 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Gyergyóalfalu weboldala

Gyergyóalfalu (románul Joseni) falu Romániában Hargita megyében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
4 Népességi adatok, a 2002-es népszámlálás alapján
5 Híres emberek
6 Hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Gyergyószentmiklóstól 6 km-re nyugatra fekszik, Borzont és Bucsin tartozik hozzá. Átszeli a Békény patak, amely a falu határánál a Maros folyóba ömlik. A falu az ország egyik leghidegebb pontja, ahol már többször mértek -30 C alatti hideget.

[szerkesztés] Története

Gyergyóalfalu keletkezésének idejét és elnevezésének eredetét mind a mai napig nem sikerült pontosan tisztázni sem irásos , sem más bizonyitékok segitségével. Első irásos emlitése viszonylag későn, az 1567. évi 25 dénáros dézsmajegyzékben fordul elő. Ebben Alfalu 44 portával szerepel. Az 1332. és 1337-es évekre vonatkozó pápai tizedjegyzékben azonban nem a gyergyói települések elnevezései,hanem a tizedet fizető papok nevei vannak feltüntetve. Az eredeti település a mai falutól nyugatra a Borzont-patak völgyében volt. A falu 1675 és 1678 között püspöki székhely volt, ennek emlékét a templom falában elhelyezett tábla hirdeti. Ugyancsak a templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a csíksomlyói búcsúkat, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. 1804-ben tűzvész pusztított, melyben a templom tetőzete is leégett. 1855-ben,1858-ban és 1902-ben ismét tűzvész volt. A faluban már a 19. században Felső Népiskola működött, ma is középiskolája van. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1996-ban 6037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Ma 4957 lakossal büszkélkedhet.

[szerkesztés] Látnivalók

Templomának felirata szerint a templom 1213-ban épült, boltíves kapuja román stílusú. A 15. században gótikus stílusban átépítették, majd 1766-ban barokkizálták. Egykori védőfalának csak töredéke maradt az 1930. évi restaurálás után. A templomkertben áll az első és második világháború áldozatainak emlékműve, a bejárattól jobbra pedig egy 1942-ben Budapesten élt alfalviak által állított zászlótalapzat. Ennek felirata:

„Ember vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad.”

[szerkesztés] Népességi adatok, a 2002-es népszámlálás alapján

Etnikai megoszlás: összesen 5721 lakos amelyből magyar 5586, román 58, roma 72, ukrán 2, zsidó 1, lengyel 1
Felekezeti megoszlás: katolikus 5544, református 50, unitárius 2, ortodox 50, pünkösdista 2, görög katolikus 26, adventista 1, evangéliumi 3, zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus 1, más 32, felekezeten kívűli 3, ateista 1, nem válaszolt 10

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született Mikó Mihály, Csíkszék alkirálybírója, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiváló személyisége.
Márton Árpád illetve Sövér Elek neves festőművészek
Vargyas László jégkórongozó