Siménfalva
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Siménfalva (Şimoneşti) | |
|---|---|
 |
|
| Unitárius templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Hargita |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Bencéd, Csehétfalva, Kiskadács, Kiskede, Kobátfalva, Medesér, Nagykadács, Nagykede, Rugonfalva, Székelyszentmihály, Székelyszentmiklós, Tarcsafalva, Tordátfalva |
| Polgármester | Péter Zoltán |
| Irányítószám | 537310 |
| Körzethívószám | 0266 |
| Népesség | |
| Népesség | 1048 (2002)[1] |
| Község népessége | 3738 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 1033 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 118,45 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Siménfalva (1899-ig Alsó-Siménfalva, románul Şimoneşti) falu Romániában Hargita megyében. Az Alsó-Nyikómente legnagyobb települése és községközpontja. 430-450 tszf. magasságban fekszik, belterülete 99 hektár.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Székelykeresztúrtól 7 km-re északkeletre fekszik,Székelyudvarhelytől pedig 21 km-re fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét onnan kapta, hogy régi templomának Szent Simon volt a védőszentje, eredetileg Semjénfalva volt a neve.
[szerkesztés] Története
1333-ban említi először oklevél, de már ősidők óta lakott hely. A falutól nyugatra a Csereháton bronzkori leletek kerültek elő. Határában a 880 m magas Várhegyen ismeretlen korú földvár sáncai látszanak, melyet Orbán Balázs Kadicsa várának nevezett el. A romok akkor Nagykadács határába estek – innen a neve. Orbán Balázs az észkanyugatra emelkedő Pothárd-tető is talált sáncnyomokat 1910-ben 915 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1057 lakosából, 1033 magyar, 18 román, 6 cigány.
[szerkesztés] Látnivalók
- Egykori középkori temploma a többszöri átépítések során teljesen eltűnt. Unitárius temploma 1808 és 1811 között épült, déli bejáratán az 1586-os évszám olvasható. Tornya 1818-ból való, a középkori torony magasításával készült.
- Református temploma 1792-ben épült a Székely-kúria udvarán.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt kapott birtokot Székely Mózes erdélyi fejedelem, ahova később kastélyt építetett mely kastélyt 1805-ben bontottak le.
- Itt született 1880-ban Elekes Dénes dr. ügyvéd, földbirtokos, a Székelykeresztúri unitárius főgimnázium felügyelő-gondnoka
- Itt született 1832-ben Marosi Gergely a Székelykeresztúri unitárius főgimnázium volt igazgatója, akinek a nevét a Siménfalvi iskola 1990-ben felvette
- Itt született 1868-ban Péter Sándor unitárius lelkész, történész.
- Itt született 1944-ben Farkas Árpád költő.
Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
