Csíkszentlélek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Csíkszentlélek (Leliceni) | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Megye | Hargita |
Rang | község |
Beosztott falvak | Csíkmindszent, Fitód, Hosszúaszó |
Polgármester | Pál Péter |
Irányítószám | 537268 |
Körzethívószám | 0266 |
Népesség | |
Népesség | 289 (2002)[1] |
Község népessége | 1721 (2004) |
Magyar lakosság | 288 |
Földrajzi adatok | |
Terület | 36,91 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Csíkszentlélek (románul Leliceni) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag 2004 óta önálló község, ezelőtt Csíkszentkirályhoz tartozott.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csíkszeredától 5 km-re délkeletre a Bánátus-patak völgyében fekszik. Alszeg, Boroszló, Fitód és Szentlélek nevű tízesei máig különállnak. Fitód 2004-ben, Mindszenttel és Hosszúaszóval együtt önálló község lett.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt templomáról kapta.
[szerkesztés] Története
Területe ősidők óta lakott. A falutól északnyugatra emelkedő Kőhegyen, valamint délnyugatra a Tilalmas-dombon bronz-és vaskori leletek kerültek a felszínre. A falu 1332-es Sacerdos de Spiritu néven történő első említésekor már volt temploma. A templomtól délnyugatra a Bánátus-patak mellett az 1661-ben a tatárok által elpusztított középkori falu maradványai kerültek elő. 1910-ben Fitóddal együtt 696 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.
[szerkesztés] Látnivalók
- Dombon álló mai temploma a 14. században épült, a 15. században bővítették. Mai formáját az 1806-os átalakításkor nyerte el. 1510-ben és szárnyas oltárát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.
- A templom előtti öreg hársfa (szádokfa) alatt szokták megtárgyalni ősi pogány szokás szerint a székelyek ügyes-bajos dolgaikat.
- A Csíkszeredai út mellett áll a ’’Véreskép’’(igazából Vereskép) az 1694. évi tatárbetörés visszaverésének emlékműve,( mely tényről nincsen feljegyzés, vélhetően egy "magyarítás" 5,5 m magas csonkakúp alakú emlékmű. Boltíves ablakfülke kúpsokján elmosódott freskónyomok láthatók.
- Boroszlótól délre a Paphalála nevű dombon egykor a Várkápolna (a helybeliek csak Kápolnának nevezik), állott 1697-ben itt fejeztette le gr. Mikes Kelemen főkirálybíró Gyergyai János háromszéki esperest, mivel megházasodott.
- Zenetörténeti emléke a Domokos Pál Péter által felfedezett 1716 és 1739 között Bocskor János által összeállított Csíkszentléleki énekeskönyv.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Bándi Vazul, a Csíksomlyói gimnázium történetírója.
- Itt született 1617. június 29-én Ágoston Péter székely jezsuita szerzetes, híres hitszónok.
- Itt élt Bocskor János, a költő.
- Innen indult Madéfalvára Zöld Péter.
- Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap