Radnót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46°27′13’’, k. h. 24°14′0’’46.4536111111, 24.2333333333

Radnót (Iernut)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Maros
Rang	város
Beosztott falvak	Csapószentgyörgy, Józseftanya, Maroscsapó, Marosdég, Maroslekence, Marosorbó, Porumbáktanya, Szélkút
Polgármester	Vasile Cornea
Népesség
Népesség	5830 (2002)^[1]
Község népessége	9523 (2002)^[2]
Magyar lakosság	1187
Népsűrűség	89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	106,36 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Radnót
é. sz. 46°27′13’’, k. h. 24°14′0’’46.4536111111, 24.2333333333

Radnót (románul Iernut, németül Radnuten) város Romániában Maros megyében. A környék gazdasági és kulturális központja.

[szerkesztés] Fekvése

Marosvásárhelytől 28 km-re délnyugatra a Maros bal partján, a Kolozsvár – Marosvásárhely országút (E60) mellett fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

1257-ben Ranoltu néven szerepel először. Neve a német eredetű régi magyar Renoldus személynévből származik. A román Iernut eredete az Arnold személynév.

[szerkesztés] Története

A város területe már 5000 éve is lakott volt a Galla-hegy lejtőjén és a kastély udvarán feltárt leletek szerint. A római korban itt állhatott a Septimius Severus által alapított Patausia nevű római telep. Román kori templomát 1241-ben a tatárok felégették, helyette a tatárjárás után épült templom, melyet 1486 körül újjáépítettek. A 16. században a templom a reformátusoké lett. Helyén a 15. században nemesi udvarház állott, 1553-ban Bánffy Magdolna új erődítésekkel látta el, mostani épületét bástyás falak, raktárak, istállók és laktanyák valamint vizesárok fogta közre 1650-ben Rákóczi Zsigmond állíttatta helyre, fejedelmi lakóhely. Összesen 15 országgyűlés színhelye volt, itt tartották 1690-ben az utolsó erdélyi országgyűlést is. II. Apafi Mihály fejedelmet innen szállították örökös bécsi száműzetésbe. II. Rákóczi Ferenc fegyverrel foglalta el. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásának székhelye volt. 1910-ben 2109 lakosából 1498 magyar és 595 román volt. Napjainkra a lakosság aránya megfordult. 1992-ben 5954 lakosából 4208 román, 1379 magyar, 352 cigány, 13 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A Maros partján áll négyzet alakú, sarkain bástyákkal megerősített várkastélya, amely a 16. században épült. I. Rákóczi György 1650 körül átépíttette, az építész a velencei Agostino Sereno volt. 1802-ben gondatlanságból leégett, ezután kapta mai tetőszerkezetét. Ma mezőgazdasági iskola van benne.
A Nagyboldogasszonynak szentelt kéttornyú római katolikus temploma 1896-98 között épült neogótikus stílusban.
Református temploma 1486 körül épült, 1593-ban átépítették, tornyát 1909-ben emelték.
A város határában halastó és hőerőmű található.