Görgényszentimre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Görgényszentimre (Gurghiu)

Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Maros
Rang	község
Beosztott falvak	Fundoaia, Görgényadorján, Görgényorosova, Görgényüvegcsűr, Kásva, Kásvavölgy, Kincsesfő, Lárgatelep, Pálpatak és Szécs
Polgármester	Laurenţiu Dumitru Boar
Irányítószám	547295
Körzethívószám	0265
Népesség
Népesség	2004 (2002)^[1]
Község népessége	6384 (2002)^[2]
Magyar lakosság	301
Földrajzi adatok
Terület	123,69 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Görgényszentimre
é. sz. 46°46′ k. h. 24°51′

Görgényszentimre (románul Gurghiu, németül Görgen) község Romániában Maros megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Szászrégentől 12 km-re keletre, a Rákóczi-hegy és a Mocsár-erdő közti völgyben, a Görgény bal partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a régi magyar Gergen személynévből és Szent Imrének szentelt templomáról kapta.

[szerkesztés] Története

A falut 1248-ban Gurgen néven említik először. A falu feletti Várhegyen láthatók Görgény várának csekély maradványai. Keletkezése nem ismert, először 1358-ban említik. János Zsigmond és I. Rákóczi György fejedelem kedvenc vadászó helye volt. Később is sok neves személyiség vadászott környékén. 1572-ben Báthory István építette át. I. Rákóczi György kedvelt tartózkodási helye volt, aki sokat épített a váron. Itt tartotta fogva a fejedelem 1661. június 12-ig kivégzéséig Barcsay Ákost. 1707-ben Rabutin ostromolta és 1708. március 10-én elfoglalta majd leromboltatta és már nem állították helyre. A 18. században a Rákócziak a vár alatt kastélyt építettek. 1881-ben Rudolf trónörökös vadászkastéllyá alakíttatta át, majd a román király birtoka lett. A 19. században papír és porcelángyára működött. 1910-ben 1817, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni alsó járásához tartozott. 1992-ben 2062 lakosából 1408 román, 359 magyar, 292 cigány volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A Rákóczi-kastély. Ma erdészeti iskola és vadászati múzeum van benne. Körülötte fafajtákban gazdag dendrológiai park van.
Református temploma 1760-ban a régebbi, 1649-ben épített templom alapjaira épült.
Ortodox temploma (eredetileg görög katolikus templom) 1855-ben épült a régebbi, 1733 és 1750 között épült templom helyett.
Római katolikus temploma 1895-ben épült, azelőtt a hívek a kastély kápolnájába jártak.
A Rákóczi-hegyen kápolna áll.