Maroskeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Maroskeresztúr (Criştesti)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Maros
Rang	község
Beosztott falvak	Székelykakasd
Polgármester	Ioan Sânpălean
Irányítószám	547185
Körzethívószám	0265
Népesség
Népesség	4618 (2002)^[1]
Község népessége	5591 (2002)^[2]
Magyar lakosság	1932
Földrajzi adatok
Terület	18,13 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Maroskeresztúr
é. sz. 46°30′ k. h. 24°29′

Maroskeresztúr (románul Criştesti, korábban Cristuru Mureş, németül Kreuz) község Romániában Maros megyében.

[szerkesztés] Fekvése

A falu a Maros bal partján fekszik Marosvásárhelytől 6 km-re délnyugatra.

[szerkesztés] Története

1332-ben Santa Cruce néven említik először. A falu határa római emlékekben rendkívül gazdag, Földvár nevű határrészéből feliratos római kövek kerültek elő. A földvárat ősi román településnek tartják. A falu eredetileg székely telepítésű volt. A határában levő Búcsúpadnál (Grádics) búcsúztak el a hadba vonuló székelyek feleségeiktől. A hegyoldalban egykor katolikus kápolna is volt, amely azonban a 19. században már romokban hevert, valószínűleg 1502 előtt pusztult el, egykor búcsújáróhely volt. Árpád-kori templomerődje Nyárádfő felé egy kis magaslaton állt. A 15. században pusztult el, de 1554-ben a reformátusoké lett, akik újjáépítették. 1601-ben falut Basta seregei dúlták fel, a templomerődbe menekült lakóit legyilkolták,a templomot pedig felégették. 1657-ben II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát megbosszulva lengyel és tatár hadak pusztították el annyira, hogy 1670-ig csak Pusztakeresztúrnak hívták. A 17. század végén reformátusokkal telepítették be, akik 1863-ban építették fel templomukat. A falu később is sokat szenvedett a Maros áradásaitól. 1910-ben 896 lakosából 514 magyar, 362 román anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 4690 lakosából 2238 román, 2086 magyar és 361 cigány volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Református temploma 1863 és 1889 között épült a korábbi fatemplom, az pedig a 15. században elpusztult Árpád-kori templom helyére.
Ortodox temploma 1907-ben épült a református templom mellé.
Római katolikus templomát 1993-ban szentelték fel a Szent Kereszt tiszteletére, a tempolmot Erdély egyik legértékesebb, Abafájáról idehozott 200 éves feszülete díszíti.
Az egykori Knöpfler-kastély a 19. század középén épült, 1932-ben leégett.