Marosvécs
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Marosvécs (Brâncoveneşti) | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Megye | Maros |
Rang | község |
Beosztott falvak | Disznajó, Erdőidecs, Erdőszakál, Idecspatak |
Polgármester | Ördög Ferenc |
Irányítószám | 547130 |
Körzethívószám | 0265 |
Népesség | |
Népesség | 1716 (2002)[1] |
Község népessége | 4518 (2002)[2] |
Magyar lakosság | 2256 |
Földrajzi adatok | |
Terület | 87,62 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
Marosvécs (románul Brâncoveneşti, németül Wetsch) község Romániában Maros megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szászrégentől 10 km-re északkeletre a Maros jobb partján fekszik.
A Maros folyó jobb partját szegélyező dombtetőn már a római időkben emeltek egy kisebb erődítményt, ami a népvándorlás viharaiban pusztult el. Elnevezése a földből előkerült feliratos táblák szerint „Ala nova Illiricorum” lehetett. Maradványai a jelenlegi kastély egykori gyümölcsöskertjében omladoznak.
A második erősséget feltehetően a római kövekből ugyanazon a helyszínen létesítették királyi parancsra, valamikor a XIII. század első harmadában. Ugyanis az első, napjainkig fennmaradt oklevél már 1228-ban említést tett róla, amikor Tomaj nembeli Dénes tárnokmester birtokainak határjárását részletezte. A királyi fennhatóság alatt lévő erősséget valószínűleg az 1241 – 42-es tatárjárás viharai rombolták le. 1319-ben már az ebből a nemzetségből leszármazó Losonczi család mondhatta magának az ismét virágzásnak indult települést, ahol azonban nem említettek működő erődítményt. Ez csak a XV. század közepén történt meg, amikor új várkastélyt emeltetett losonci Dezsőfi nemesi család. Ez vált Marosvécs harmadik erődítményévé, ami napjainkban is látható erősen átalakított formában. A Dezsőfiek lakták az épületet egészen 1467-ig, amikor a Hunyadi Mátyás új adópolitikája miatt elégedetlenkedőkhöz csatlakozva, büntetésül elkobozták tőlük ezt a birtokukat. Rövidesen az uralkodó a Hunyad megyében élő rokonainak, a nádasi Ondor famíliának juttatta. Miután 1507-ben férfiágon kihaltak, a nógrádi Szobi Mihály került földesurának. Bár a losonci Dezsőfiek időközben próbálták visszaszerezni, de Mihály úr hatalmas patrónusa, veje Werbőczy István segítségével, aki rövid ideig a nádorispáni méltóságot is viselte, megvédte vécsi tulajdonát. Azóta is tartja magát az a hagyomány, hogy Werbőczy itt írta meg az évszázadokon át nemesi alapjog gyűjteménynek számító Hármaskönyvet {Tripartitum}. A korabeli források azonban ezt megcáfolni látszanak, mivel a zólyom]]i Dobronya várát jelölik meg ez ügyben. Miután 1527-ben meghalt Szobi Mihály, [[Szapolyai János király minden váruradalmát Werbőczynek juttatta. A jogtudós később kénytelen zálogba adni Vécset Kendy Ferencnek hatezer aranyért, mert a török szultán sztambuli udvarába vezetett követi megbízatások erősen leapasztották a pénzét.
Korabeli források szerint 1537-től jelentősebb építkezéseket végeztek a nemesi szállásnak helyet adó épületen. Erről tanúskodik a bejárati kapu feletti évszámmal ellátott felirat, miszerint: „Ó, milyen boldog az a város vagy vár, mely a béke idején a háborúra előre gondol. Cicero”. Zálogbirtokosa Kendy Ferenc nemes úr jelentős politikai befolyással bírt a Habsburg császár és királytól elszakadó, önállóvá váló Erdélyi fejedelemség politikai életében. Neki köszönhetően fogtak össze a nemesi rendek a kalandor Gritti kormányzó elleni hadjáratra, minek során a szultáni kegyencet sikerült Medgyes városában elfogniuk és kivégezniük. Miután az özvegy Izabella királyné lemondott Erdélyről, Habsburg Ferdinánd király az egri hős Dobó Ferenccel együtt kinevezte erdélyi vajdának. Egy 1555-as felirat szerint ekkorra fejeződtek be az épület reneszánsz ízlésvilágú átalakításával. Mivel azonban Kendy Ferenc az Erdélybe visszatérő Izabella királyné ellen összeesküvést szervezett, az úrnő parancsára Gyulafehérvárott 1558. augusztus 31-én meggyilkolták fivérével és Bebek Ferenccel együtt. A Kamarára szálló birtokot rövidesen Hagymássy Kristóf, majd halála után Báthory Zsigmond fejedelem mondhatta a magáénak. Ez utóbbi nagybátyjának, kismarjai Bocskai István főnemesnek adta át. Az 1610-es években már iktári Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokát képezte, majd a korszak nagy vagyongyűjtője, az „őrtálló bibliás fejedelem” I. Rákóczi György csatolta birtokaihoz. Az 1648-ban felvett inventárium {várleltár} szerint a háborús csataterektől biztonságos távolságra megbújó várkastély mellett nagy területeket magába foglaló gyümölcsös-, virágos-, veteményes és szőlőskerteket műveltek a szolgálatra kötelezett népek. A fejedelmi trónra 1648-ban lépő II. Rákóczi György aztán kedvelt udvari hívének, a jeles hadvezér Kemény Jánosnak adományozta oda az öt faluból álló birtokot. Az elkövetkező évszázadokban végig a Kemény família mondhatta a magáénak, de természetesen itt is dúltak az Erdélyi fejedelemség virágzását derékba törő XVII. század végi csatározások. Kemény János seregvezérként részt vett a balsikerű lengyelországi hadjáratban, ahol ő is tatár fogságba esett. Szerencséjére kevesedmagával kiváltották, míg a szegényebb sorsú katonák ott pusztultak a krími fogságban. János úr hazatért vécsi birtokára, majd innen indult el a szászrégeni országgyűlésre, ahol az összegyűlt nemesi rendek fejedelemmé választották. Az 1662. januári vesztes csatában azonban életét vesztette, az ellenséges csapatok vécsi birtokát is feldúlták, kifosztották Ugyanez történt a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc idején, az éppen erre vonuló katonai egységek könnyű prédájává vált az épület. Korabeli forrás szerint félig romossá vált a dúlások miatt, de a visszatérő birtokos család újjáépítette.
Utolsó nagyobb mértékű átalakítása a XIX. század végén, Kemény János és neje utasítására történt, így az 1930-as évektől kényelmes szálláshelyül szolgálhatott a vendégszerető Kemény János birtokos és jeles író meghívására ide érkező erdélyi művészeknek. Az itt megalakított Erdélyi Helikon társaság jeles eredményeket ért el a kisebbségi létbe szorult magyar nyelvű irodalom ápolásában.
Az 1944 októberében zajló harcokban szerencsére néhány találattal megúszta a történelmi műemlék, mivel azonban a földesúri család elmenekült belőle, a helyi lakosság teljesen kifosztotta a fényesen berendezett várkastélyt. 1945 után szellemi fogyatékos gyermekek otthonává alakították át, jelenleg {2006} is ilyen funkcióval üzemel, így ide nem lehet belépni. A báró Kemény család több tagjának sírhelyét a kastélyparkban kereshetjük fel, ami a kastéllyal ellentétben szabadon látogatható.
[szerkesztés] Látnivalók
- A falu északi végében alacsony dombon emelkedik kétemeletes várkastélya. A park nagy része mára elpusztult.
- Református templomát Kemény Simon építtette, a 17. század elején már állott.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Varró János író.
- A kastély kertjében temették el br. Kemény János írót a Helikon Társaság alapítóját 1971-ben.
- Itt emeltek emlékkövet 2000-ben Wass Albertnek, aki szintén az alapítók közé tartozott.
- A kastély kertjében temették el gróf czegei Wass Albert írót, az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő személyiségét 2000-ben.
[szerkesztés] Testvérvárosa
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Municípiumok |
Fehéregyháza (Albeşti) |
Mezőbodon (Papiu Ilarian) |
- Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap