Nyárádszereda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46°31′48’’, k. h. 24°28′0’’46.53, 24.4666666667

Nyárádszereda (Miercurea Nirajului)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Maros
Rang	város
Beosztott falvak	Demeterfalva, Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Vece
Polgármester	Daszkel László
Népesség
Népesség	3806 (2002)^[1]
Község népessége	5824 (2002)^[2]
Magyar lakosság	3556
Népsűrűség	104 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	55,88 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nyárádszereda
é. sz. 46°31′48’’, k. h. 24°28′0’’46.53, 24.4666666667
Nyárádszereda weboldala

Nyárádszereda (románul Miercurea Nirajului): város (korábban községközpont) a mai Romániában Maros megyében. A Nyárádmente központja, egykori mezőváros, 1861-ig Marosszék székhelye, régi vásáros helye, szerepét később Marosvásárhely vette át. Demeterfalva és Siketfalva 1936-tól, Nyárádandrásfalva 1941-től, Nyárádszentanna 1968-tól csatlakozott hozzá. Még hét társtelepülése van: Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Demeterfalva és Vece.

[szerkesztés] Fekvése

A település Marosvásárhelytől 19 km-re keletre a Kis- és Nagynyárád összefolyásánál fekszik. 2003 óta újra város.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nyárádszereda a nevét a Nyárád folyóról, illetve a településen szerdánként tartott vásárról kapta a nevét.

[szerkesztés] Története

Az elsõ írásos említés a helységrõl “Oppidum Zereda” néven 1493-bó1 való. Mezővárosi rangot élvezett. Itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605. február 21-én. (Szobra a főtéren, majd a templomban állt, 1998-óta újra a főtéren található.) 1745-ig itt tartották Marosszék közgyűléseit és törvényszéki üléseit. 1606-ban már vásárjoga volt, melyet 1790-ben II. Lipót bővített ki, három országos vására volt. A 19. században fejlődése megállt, 1876-ban községgé sorolták vissza. 1910-ben 1524 lakosából 8 román és 5 német kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásának székhelye volt. 1993-tól fõiskolai kertészképzés mûködik a kisvárosban.

[szerkesztés] Lakossága

1992-ben társközségeivel együtt 5865 lakosa volt, melyből 4925 magyar, 699 román és 237 cigány volt. Magának Nyárádszeredának 3902 lakosából 3708 magyar, 134 román és 59 cigány lakója volt.

A 2002-es népszámlálás során a lakosságának 93%-a magyarnak, 4%-a cigánynak és 3%-a románnak vallótta magát. A felekezeti megoszlás a következő képpen történt: ^[3]

református: 57%
római katolikus: 19%
unitárius: 7%
adventista: 6%
jehova tanúi: 5%
görögkeleti: 4%
más vallású: 2%

[szerkesztés] Látnivalók

Református templom a régi gótikus templom köveiből 1838-ban épült, tornya 1898-ból való. Az impozáns templom elött található Bocskai István erdélyi fejedelem szobra.
A katolikusok számára 1928-ban kápolna épült, mely később az unitáriusoké lett. A főtéren az Unitárius Egyház számára egy új templom is épül.
A római katolikusok 1960-ban egy lakóházból alakították ki a misézési helyet.