Nyárádtő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46°29′9’’, k. h. 24°27′39’’46.4858333333, 24.4608333333

Nyárádtő (Ungheni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Maros
Rang	város
Beosztott falvak	Kiscserged, Malomfalva, Nagycserged, Recsa, Székelysóspatak, Vidrátszeg
Polgármester	Ioan Covrig
Népesség
Népesség	3562 (2002)[1]
Község népessége	6554 (2002)[2]
Magyar lakosság	511
Földrajzi adatok
Terület	63,69 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nyárádtő
é. sz. 46°29′9’’, k. h. 24°27′39’’46.4858333333, 24.4608333333
Nyárádtő weboldala

Nyárádtő (románul Ungheni, korábban Niraşteu, németül Nyaradfluß) város Romániában Maros megyében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Látnivalók 4 Híres emberek 5 Hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A falu Marosvásárhelytől 11 km-re délnyugatra a Maros és a Nyárád összefolyásánál fekszik, innen a neve.

[szerkesztés] Története

1264-ben Naradtew alakban említik először. Határában római út maradványaira, szkíta és dák leletekre bukkantak. A falu régi temploma 14. századi volt, Orbán Balázs szerint messze vidéken nem volt párja. 1601-ben Basta pusztította el az oda menekült lakosokkal együtt. Romjai 1728-ban még álottak, helye a református temetőben ma is látható. A 16. században a falu legnagyobb része református hitre tért. 1603-ban Székely Mózes itt fogadta a marosvásárhelyi küldötteket, innen indította el seregeit Segesvár felé. Első iskolájáról 1676-ból van adat. 1848-ban nagyobb részét az átvonuló osztrák csapatok felégették, november 5-én, Marosvásárhely bevétele után itt táborozott és fosztogatott Gedeon tábornagy császári serege. 1910-ben 1171 lakosából 757 román, 321 magyar, 93 egyéb volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 3731 lakosából 2452 román, 686 magyar és 592 roma volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• A Nyárád jobb partján áll református erődtemploma, tornyán 1939-es évszámmal, de egyházáról 1834-ből van feljegyzés.
• Régi római katolikus temploma a 17. században pusztult el, 1818-ban a hívek zsindelyes fedelű kápolnát, majd 1907-ben kőtemplomot emeltek.
• Az ortodox templom a Nyárád jobb partján áll, 20. századi építmény, tornya 1960-ban épült.
• A falu nyugati határrészén sóskút is található.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1881-ben Nyárády Erazmus Gyula botanikus, akadémikus.

[szerkesztés] Hivatkozások