II. Apafi Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem (1690–1701).

[szerkesztés] Élete

1676. október 13-án született Gyulafehérváron. Apja I. Apafi Mihály, anyja Bornemissza Anna.

1681-ben választották erdélyi fejedelemmé, azzal a feltétellel, hogy 20 éves korában veheti át a hatalmat. Apja halálakor 14 éves volt.

Az erdélyi rendek kérték I. Lipóttól fejedelemségének elismerését, de III. Szulejmán szultán Thököly Imrét nevezte ki Erdély fejedelmének. Thököly török és tatár segédlettel megverte az erdélyi hadakat, de kiszorult Erdélyből a császári seregektől elszenvedett vereség miatt.

I. Lipót 1690-ben kiadta a Diploma Leopoldinumot, Erdély közjogi helyzetét szabályozó okiratot, amelynek értelmében Erdély a Habsburg Birodalom része lett és évi 50 000 forint adó fizetésére kötelezték. Azt is tartalmazta a Diploma, hogy II. Apafi nagykorúságáig a három nemzet tagjaiból kormányzót kell választani. Bécsben Erdélyi Udvari Kancelláriát állítottak fel. 1691-ben Bánffy Györgyöt nevezte ki a fogarasi országgyűlés kormányzónak, akit Bethlen Miklós kancellár, Apor István kincstárnok és Bethlen Gergely főgenerális segített a kancellária ügyeinek irányításában. Bethlen Gergely leánya, Bethlen Kata lett II. Apafi felesége. Ez a házasság azonban a császári udvar engedélye nélkül jött létre, emiatt Apafinak Bécsbe kellett költöznie. Később német-római birodalmi hercegi címet kapott, elcserélte erdélyi birtokait. 1701-ben hivatalosan is lemondott a fejedelemségről.

Apafi 1713. február 1-jén halt meg Bécsben.

Előző : I. Apafi Mihály

Erdély fejedelme 1690–1701

Következő: Thököly Imre