Magyar helyesírás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Magyar helyesírás
Rögzítése: a szabályzat (AkH.) szövege Magyar helyesírási szótár Osiris-féle Helyesírás (OH.) az utóbbi kettő eltérései Nagy magyar helyesírási szótár Keleti nevek magyar helyesírása
Alapelvei: kiejtés szóelemzés hagyomány egyszerűsítés
További jellemzői: betűíró rendszerű latin betűs hangjelölő értelemtükröző
Egyes területei: különírás és egybeírás elválasztás
Nevezetes szabályai: szótagszámlálás mozgószabály
Írásjelek helyesírása: kötőjel, nagykötőjel, pont, vessző, felkiáltó-, kérdő-, záró- és idézőjel, kettőspont, pontosvessző, aposztróf, három pont, egyebek
Érdekességek: különírt összetételek több kötőjeles összetételek kiejtéstől eltérő írású köznevek jövevényszavak írásmódja
szerkeszt

A magyar helyesírás a magyar nyelvű szövegek hivatalosan elfogadott helyesírási szabályrendszere, normája.

Célja, jelentősége és szerepe hasonló a helyesíráséhoz általában (l. ott): a nyelvi műveltség részét képezi, és fontos szerepe van a társadalomban. Ezt oktatják az iskolákban anyanyelvűeknek és külföldieknek egyaránt, és ezt igyekeznek követni a magyar nyelvű nyomdatermékben. (Azt, aki a nyomdában vagy a szerkesztőségben a megjelenés előtt álló szövegeket ennek szellemében javítja, korrektornak nevezik, tevékenységét pedig korrektúrának.)

A magyar helyesírást a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Helyesírási Bizottsága szabályozza, ún. helyesírási szabályzatok kiadásával (lásd A magyar helyesírás szabályai). A legutóbbi, ma is hatályos ilyen mű 1984-ben jelent meg (tizenegyedik kiadás), azóta csak utánnyomásait adták ki.

Tartalomjegyzék 1 Alapelvei és jellemzői 1.1 További jellemzői 2 Főbb területei 3 Története 4 Irányadó források 5 Helyesírás és társadalom 5.1 A helyesíráshoz való viszony 5.2 A jövevényszavak kérdése 5.3 Változatok 5.4 Helyesírás-ellenőrzés 5.5 Más vonatkozásai 5.6 A helyesírás a nyelvművelés, nyelvi ismeretterjesztés körében 6 Lásd még 7 Külső hivatkozások 7.1 Szabályzat 7.2 Cikkek 7.3 Interjúk 7.4 Programok

[szerkesztés] Alapelvei és jellemzői

A magyar helyesírás négy alapelven nyugszik:

• kiejtés szerinti írásmód
• szóelemző írásmód
• hagyományos írásmód
• egyszerűsítő írásmód

(Az írásmódok részletes leírását l. a linkek alatt.)

Az első két elv a legszélesebb körű. Az elvek olykor ütköznek egymással, és az egyes szavakban (bizonyos szabályok alapján) egyik vagy másik elv kerekedik felül a másik rovására.

[szerkesztés] További jellemzői

A magyar helyesírást az alábbiak jellemzik még a világ más helyesírási rendszereihez képest (a szabályzat 2. pontja szerint):

1. Betűíró rendszerű, mert legkisebb egységei hangokat jelölő betűk – szemben például a kínaival, ahol a legkisebb egység szótagot jelöl.
2. Latin betűs, mert betűkészlete (néhány kiegészítéssel) a latin ábécén alapul – szemben például az orosszal vagy göröggel.
3. Hangjelölő, mert a betűk legtöbbször a valóban kiejtett hangokra utalnak – szemben például az angollal vagy a franciával, ahol a szavak írott alakja olykor évszázadokkal ezelőtti kiejtésüket tükrözi.
4. Értelemtükröző: a leírt formával igyekszünk a szavak jelentését és a szóelemek viszonyát minél pontosabban jelölni.

[szerkesztés] Főbb területei

1. Betűk és betűrendbe sorolás
2. Szótövek írása és toldalékok kapcsolása; a négy alapelv érvényesülése
3. Különírás és egybeírás
   • szóismétlések; mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, ikerszók; alárendelő szókapcsolatok és összetételek; egyéb típusú összetételek; a mozgószabály
4. Kis és nagy kezdőbetűk, a tulajdonnevek kérdése
   • személynevek; állatnevek; földrajzi nevek; csillagnevek; intézménynevek; márkanevek; kitüntetések és díjak; címek
5. Az idegen szavak írása
   • a magyar írásmód szerinti írás; az idegen írásmód szerinti írás; az átírás
6. Írásjelek
   • mondatok között; tagmondatok között; mondatrészek között; beékelt elemek írásjelei; szavak és szórészek között; toldalékok kapcsolása
7. Rövidítések és mozaikszók
   • rövidítések; mozaikszók: betűszók és szóösszevonások
8. Elválasztás
   • szótagolás szerint; szóelemek szerint
9. Egyéb tudnivalók
   • a számok, a keltezés és a címek írása

[szerkesztés] Története

• Dévai Bíró Mátyás: Orthographia Ungarica (1538) – az első helyesírási tárgyú, magyar nyelvű nyomtatvány
• Magyar Tudományos Akadémia: Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai (1832) – ennek utóda A magyar helyesírás szabályai, l. ott.

[szerkesztés] Irányadó források

Jelenleg az alábbi források irányadók a magyar helyesírásra nézve:

• A magyar helyesírás szabályai (legújabb kiadás: Akadémiai Kiadó, 2002, ISBN 9630577356)
• Magyar helyesírási szótár (legújabb kiadás: Akadémiai Kiadó, 2004, ISBN 9630576309; mintegy 140 000 szó és szókapcsolat)
• Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila: Helyesírás (Osiris Kiadó, 1540 oldal, ISBN 9633895413; több mint 210 000 szóalak)

Ha egy szó semelyik forrásban nem található, a Magyar Értelmező Kéziszótár is irányadó lehet.

Az egyes szakterületek szókincsét szakszótárakban lehet fellelni, pl. orvosi, közgazdasági, jogi, informatikai szótárakban.

[szerkesztés] Helyesírás és társadalom

[szerkesztés] A helyesíráshoz való viszony

Ma is előfordul az a vélekedés, hogy a helyesírási szabályzat olyan gyakran változik, hogy képtelenség követni. (A XX. század folyamán valójában mindössze háromszor módosult: 1922-ben, 1954-ben és 1984-ben.) Az angollal, franciával szemben ugyanakkor azt szokták felhozni, hogy a mai nyelvnél sok évszázaddal korábbi állapotnál "ragadtak le". A korszerűség és a hagyományőrzés értelemszerűen kizárja egymást; a magyar helyesírásban a kettőnek egy bizonyos arányára törekednek, és inkább az a jellemző, hogy az átállás nehézségeire tekintettel csak a legindokoltabb esetekben újítanak.

A helyesírási hibák társadalmi megítélése távolról sem egységes. Legtöbbjüket megbélyegzik; ilyen például a j–ly kérdése, a szóelemzésből fakadó hibák (ejtse helyett "ejcse") vagy az ismert személyek nevének írása (pl. Kossuth). Más szabályokat viszont néha túl bonyolultnak vagy éppen önkényesnek ítélnek, és nem érzik a fentihez hasonló súlyúnak a megsértésüket (pl. használtruha-vásár helyett "használt ruhavásár").

Egyes babonák is forgalomban vannak, például hogy a vajas kenyeret másképp kell írni, mint a zsíros kenyeret. Kétségtelen azonban, hogy a helyesírás olykor finom különbségtételeket ír elő, amelyek számos átlagember nyelvi igényein túlmutatnak.

[szerkesztés] A jövevényszavak kérdése

Az idegen szavak meghonosodása, jövevényszóvá válása fokozatos folyamat, és legtöbbször nem állapítható meg egyértelműen, mikor érdemes áttérni a magyaros írásmódra, és hogyha több lehetőség is van, melyik legyen az (pl. [grépfrút] vagy [grépfruit], [dzadzíki] vagy [caciki]). Az egységes írásmód érdekében azonban az Akadémiának az ilyen köztes, átmeneti esetekben is döntenie kell, még ha a köznapi ítélet ellentmondásba is kerül a hivatalos szabályozással. A nyelvészek ilyenkor is több szempontot mérlegelve döntenek: például a köznyelvi ismertséget, elterjedtséget, a meglévő szavakkal való egybeeséseket (az e-mailt mint elektronikus levelet megkülönböztetni az emailtől mint zománcfajtától, vagy a blueszenét a blúz nevű ruhától), vagy a magyarban szokatlan betűkapcsolatok elkerülését (így pl. komputert írunk "kompjuter" helyett és musicalt "mjuzikel" helyett). A nem latin betűs nyelvekből átvett szavakat mindig a magyar ábécé betűivel írjuk át (AkH. 218.), tehát az angolos írásmód ezeknél eleve kiesik.

Ingadozás van például az alábbi jövevényszavaknál, amelyeket magyarosan írunk, de a nyelvhasználók egy része idegenesebb alakra hajlik: gírosz (helyette olykor "gyros"), dzadzíki (helyette olykor "tzatziki"), papája (helyette olykor "papaya"), grépfrút (helyette olykor "grapefruit"). Más esetekben a jelenlegi írás az eredeti, átvett alakot őrzi, de egyes nyelvhasználók magyarosabb alakot preferálnak: e-mail (helyette néha "ímél").

[szerkesztés] Változatok

A helyesírás valamilyen szinten elfogadja a nyelvi változatok létét, például egyaránt lehetséges fel–föl, lány–leány, foltoz–foldoz (l. AkH. 25.), míg más változatokat a helyesírási normán kívül esőnek ítél, például *szöllő, *kőrut (l. AkH. 17.). Ez a megszorítás azonban főként a köznyelv írott, sztenderd változatára vonatkozik.

[szerkesztés] Helyesírás-ellenőrzés

A helyesírás megvalósítását a 90-es évek közepe óta helyesírás-ellenőrző programok segítik. Ezek önmagukban nem elégségesek, mert sok szabályt egyelőre nem tudnak megfelelően automatizálni. Jelenleg a két legkomolyabb program ilyen téren a MS Office-ban (többek közt a Wordben) használt Helyes-e? (a MorphoLogic cég munkája), valamint az OpenOffice.org-ban is megtalálható ingyenes Hunspell.

[szerkesztés] Más vonatkozásai

Előfordul, hogy praktikus szempontok is visszahatnak a szabályozásra. Ezek közé tartozik, hogy az 1999-es Magyar helyesírási szótárba kivételesen egy-két olyan alakot is felvettek, amelyek ellentmondanak a mozgószabálynak: országgyűlési képviselő-választás, személyi jövedelemadó-bevallás (szemben a szabályok által elvileg indokolt "önkormányzatiképviselő-választás", "személyijövedelemadó-bevallás" formákkal).

[szerkesztés] A helyesírás a nyelvművelés, nyelvi ismeretterjesztés körében

A helyesírás iránti társadalmi érdeklődést rendezvényekkel is segítik, ezek közé tartoznak az alábbi versenyek (l. [1]):

• Nagy J. Béla helyesírási verseny (Eger) – egyetemistáknak, főiskolásoknak
• Implom József helyesírási verseny (Gyula) – középiskolásoknak
• Simonyi Zsigmond helyesírási verseny (Budapest, ELTE) – általános iskola felső tagozatosoknak

[szerkesztés] Lásd még

• Helyesírás
• Helyesejtés
• Nyelvművelés

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Szabályzat

• A magyar helyesírás szabályai – a MEK-ről

[szerkesztés] Cikkek

• Don B: A tanító néni cseszte el – szellemi alapvetés anti- és prónormaügyben az index.hu olvasószerkesztőjének korrektorblogján
• Kardos Tamás: A magyar helyesírás problémái a nyelvi közönségszolgálat tükrében (RTF) (forrás)
• Helyesírás: nem tanultuk meg vagy megtanulhatatlan? (Index.hu, 2006. május 18.)
• A hülye szót nem illik papírra (képernyőre) vetni! – Mit tud a nyelvi ellenőrző? – cikk a MS Word Helyes-e? programjáról (2005. április 19.)
• Szabad a helyesírás – cikk a Hunspellről, a Helyes-e? programmal összehasonlítva (2005. május 17.)
• A Google, a helyesírás és a nép szava – cikk a Google Hejesírásról (2004. november 4.)
• Helyesírási gyorssegély az interneten (Prim.hu, 2006. február 10.)
• Lehet egy kérdéssel több? – Hívásözön a Nyelvtudományi Intézet közönségszolgálatán (Népszabadság, 2007. július 12.)
• A magyar reformhelyesírás szabályai :-) (MorphoLogic, 1998. április 1.)
• [2] az ELTE ITK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék oktatójának, Márton Mátyásnak a földrajzi nevekkel kapcsolatos kérdéseket kitűnően összefoglaló óravázlata.

[szerkesztés] Interjúk

• Van-e neme egy szótárnak? – a Népszabadság interjúja az Osiris Kiadó Helyesírás című kötetének egyik szerzőjével (2004. szeptember 4.)
• A mozgószabály titka – A valóság és a helyesírás – a Népszabadság interjúja az Osiris Kiadó Helyesírás című kötetének két szerzőjével (2005. január 6.)
• Szótárérett szavak – a Magyar Narancs interjúja Pusztai Ferenc nyelvtörténésszel, a Magyar Értelmező Kéziszótár új kiadásának szerkesztőjével (2003. október 16.)

[szerkesztés] Programok

• „Google Hejesírás” – internetes alakváltozatok keresője, amely gyakorisági alapon javaslatot tesz a helyesírásra
• Hunspell magyar helyesírás-ellenőrző és -javító program
• Helyesírás-fejlesztő játék (ingyenesen letölthető)