Zárójel
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
( )
|
|||
---|---|---|---|
|
|||
pont
aposztróf |
|||
Szóközök | |||
Egyéb tipográfiai jelek | |||
ésjel, et jel |
A zárójel ( ) páros írásjel; elsősorban a kevésbé fontosnak tartott, illetve a főszövegtől más okból elkülönített, közbevetésszerű szövegrészek elkülönítésére szolgál. Leggyakoribb a kerek, ill. gömbölyű zárójel ( ), ezenkívül előfordul a szögletes [ ], a kúpos < > zárójel (más néven „kacsacsőr”), valamint a kapcsos zárójel { }. Ha zárójeles részen belül újabb zárójeles rész szerepel, azt a fenti hierarchia szerint jelöljük.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nyelvi jelként
Szerepelhet benne szórész – pl. (al)osztály –, szó, szókapcsolat vagy annak valamely része, tagmondat, mondat, esetleg hosszabb szövegegység. Ha a zárójel mondaton belüli részt zár le, akkor a mondatzáró írásjel mindig követi, ha viszont önálló mondatot tartalmaz, olyankor megelőzi az adott mondatot lezáró írásjel.
A két tagját nyitó és berekesztő (a köznyelvben néha „csukó”) zárójelnek hívják. Nyitó tagját mindig szóköz előzi meg, az utána álló részhez viszont tapad (szóköz nélkül áll előtte). Berekesztő tagjánál fordított a helyzet: az előtte álló részhez tapad, azonban szóköz követi. Ezek az elvek nem vonatkoznak a zárójelek melletti írásjelekre (pl. pont, vessző, kérdőjel, felkiáltójel, idézőjel): ezek szintén tapadnak a zárójelhez. A gondolatjel mindig szóközzel áll, így a zárójelet is ilyen formában követi.
A berekesztő zárójelek kerek típusa önmagában is előfordulhat tagolási céllal, ha egy szöveg különböző pontjait jelöli, pl. a) b) c) – a betűhöz szóköz nélkül kapcsolódik.
[szerkesztés] A matematikában
A matematikában a zárójel a műveletek elvégzési sorrendjére utal: pl. a 2 × 3 + 2 eredménye 8, viszont a 2 × (3 + 2) művelet 10-et ad.
A zárójel függvényeket is jelölhet: f(x) .
[szerkesztés] A populáris kultúrában
A chaten, e-mailben, SMS-ben gyakran használt emotikonok (smiley-k) vidám és szomorú alaptípusai zárójelet is tartalmaznak, pl. :-) és :-( .
[szerkesztés] Források, külső hivatkozások
- AkH. 250–252., 271.
- OH. 296., 332–336. o.