Macskabagoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Macskabagoly

Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 50 000 Ft

Strix aluco aluco

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család:	Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád:	Striginae
Nem:	Strix
Faj:	S. aluco

Tudományos név

Strix aluco
Linnaeus, 1758

A macskabagoly alfajainak elterjedése

A Wikifajok tartalmaz
Macskabagoly témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Macskabagoly témájú médiaállományokat.

A macskabagoly (Strix aluco) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartózó faj.

[szerkesztés] Előfordulása

Európában (Skandinávia északi területeinek kivételével), Nyugat-Szibériában, Kínában, valamint kisebb foltokban Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, Közép-Ázsia és Dél-Ázsia egyes részein él.

[szerkesztés] Alfajai

Észak-európai macskabagoly (Strix aluco aluco) – Észak- és Közép-Európa
Nyugat-európai macskabagoly (Strix aluco sylvatica) – Nyugat-Európa és az Egyesült Királyság
Mór macskabagoly (Strix aluco mauritanica) – Marokkó, Algéria és Tunézia
Szibériai macskabagoly (Strix aluco siberiae) – Nyugat-Szibéria
Iráni macskabagoly (Strix aluco sanctinicolai) – Nyugat-Irán és Északkelet-Irak
Türkmén macskabagoly (Strix aluco harmsi) – Türkmenisztán
Pakisztáni macskabagoly (Strix aluco biddulphi) – Pakisztán és India északnyugati része
Bengál macskabagoly (Strix aluco nivicola) – Bengália, Nepál, Délkelet-Kína, Észak-Burma és Thaiföld
Tajvani macskabagoly (Strix aluco yamadae) – Tajvan
Kínai macskabagoly (Strix aluco ma) – Északkelet-Kína és Korea
Strix aluco willkonskii

[szerkesztés] Megjelenése

A macskabagoly hosszúsága 37-39 centiméter, szárnyfesztávolsága 94-104 centiméter, a testtömege pedig 360-650 gramm. A tojó nagyobb. Tollazata a szürkétől a vörösesbarnáig alfajonként változó.

[szerkesztés] Életmódja

A macskabagoly kifejezetten éjjeli madár. Erdőkben, megművelt területeken, nagyvárosokban egyaránt előfordul. Mint minden bagoly, a macskabagoly is nesztelenül szárnyal. Mivel röptében nem bocsát ki rövidhullámú, ultrahangokig terjedő zajt, jöttét a zsákmányállatok csak későn észlelik. Éles szemével, jó hallásával és észrevétlen röptével becserkészi, majd előrenyújtott karmaival lecsap gyanútlan áldozatra, amely lehet denevér, egér, cickány, de lehet a két kisebb bagolyfaj is: a gatyáskuvik és a törpekuvik.

Fészekrakáshoz és tartózkodási helyként előnyben részesíti a lombos öreg fákat.

A legidősebb, szabadon élő példány 18 évig élt.

[szerkesztés] Szaporodása

A fiókák még röpképtelenek, amikor elhagyják a fészket. A fészket és a fiókákat messzire kerüljük el, mert a szülők aggresszíven támadnak, ha közelítünk. Erőteljes karmaikkal könnyen megvakíthatnak egy embert.

Monogám faj, a párok élethosszig kitartanak egymás mellett. Kevés esetben azonban megfigyeltek poligámiát is. A legváltozatosabb helyeken fészkel: faodvakban, kéményekben, templomtornyokban, varjúfészkekben. A költésben és a fiókák felnevelésében mindkét szülő szerepet vállal, a hím a tojó és a fiatalok táplálásával segít. A költési időszakban a szülők agresszíven védik területüket, még az embert is megtámadhatják. 1-2 évesen érik el ivarérettségüket, márciustól májusig tart a költési időszak. A tojó 2-5 fehér tojást rak, melyeken 28-30 napot ül és a hím eteti a kotló tojót. A fiókák 32-37 nap múlva kezdenek kirepülni.