Madarak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||
| Rendszertan | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
|
|
|||||||||
| 30 rend, több, mint 9900 ismert faj
|
|||||||||
.jpg/240px-Ciconia_ciconia_(aka).jpg)
Ez a szócikk a madarakról szól. Hasonló címmel lásd még: Madarak (film).
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó meleg vérű gerinces állatok. Mellső végtagjaik szárnyakká módosultak. A madárfajok nagy része ma is repülő életmódot folytat. Testüket tolltakaró borítja. Csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak. Fogak helyett csőrrel rendelkeznek.
A madarak mintegy 10 ezer fajjal a gerincesek második legnépesebb osztálya. Ebből Magyarország madárfajainak listája közel 400 fajt sorol fel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Törzsfejlődés
A madarak az Archosauriák fejlődési irányához tartozó hüllőmedencéjű dinoszauruszok (Saurischia) egy csoportjának (Theropoda) ágából alakultak ki. A tollas dinoszauruszokból alakult ki a legkorábbi ismert madár, a jurakori Archaeopteryx.
[szerkesztés] Testfelépítés
A madarak, bár igen változatos állatcsoport, testfelépítés szempontjából viszonylag egységesek. Jellegzetességeik elsősorban a repülőképesség kialakulásához kapcsolódnak.
[szerkesztés] Csontváz
A madaraknak két koponyatípusát különböztetjük meg: a futómadarakra és tinamukra jellemző paleognath és a repülő madarakra, valamint a pingvinekre jellemző, fejlettebb felépítésű neognath koponyát. Emellett a madarakra általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagy méretű szemüreg.
A madarak számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán, heterocolelicus módon kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony. Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak, és az úgynevezett álkeresztcsontot vagy ágyékkeresztcsontot hozzták létre.
A futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak.
A mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve hozza létre a carpometacarpust.
A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a lábujjperceket különíthetjük el. A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra.
A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.
[szerkesztés] Izomzat
A madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a szegycsont taraján tapadnak meg.
A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus, amely a térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz csatlakozik. Ha a madár behajlítja a térdét, a m. pectinus megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel biztosítva a kapaszkodást.
[szerkesztés] Kültakaró
A madarak testét tollak borítják, amelyeket evezőtollakra, fedőtollakra és pehelytollakra különítünk el.
A madarak bőre mirigyekben szegény. Legfontosabb mirigyük a farcsíkmirigy, amelynek váladéká vízhatlanná teszi a madarak tollazatát. Egyes madaraknál különösen fejlett, más fajoknál hiányozhat.
[szerkesztés] Emésztőkészülék
A madarak nyelőcsövének jellegzetes tágulata a begy, amelynek két típusa létezik: a két oldalra irányuló begyzsákokból álló valódi begy és a nyelőcső egyszerű tágulata, az álbegy. Előbbi a galambokra, énekesmadarakra és tyúkfélékre, utóbbi a ragadozó madarakra és a récefélékre jellemző.
A madarak gyomra két részre tagolódik, a mirigyes gyomorra és az izmos zúzógyomorra vagy zúzára, amivel a táplálékot megőrlik, mivel nincs foguk, mert az akadályozná őket a repülésben. A madaraknál ezért előfordul, hogy homokot vagy apró kavicsokat nyelnek le, hogy azok segítsék őket a táplálék összezúzásában.
Tapcsatornájuk rendre kloákában végződik, ami egy olyan végbél, amely a tápcsatorna, az ivarszervek és a húgycső közös kivezetőnyílása.
[szerkesztés] Légzés
A madarak tüdővel lélegeznek (légzésük kettős légzés) , amelynek felépítése erősen eltér az emlősök tüdejétől. 5 pár légzsák csatlakozik hozzá, amelyek hatékonyabbá teszik a ki- és belégzést, valamint könnyebbé teszik a madár testét. Szerkezet alapján kétféle tüdőt különíthetünk el: a primitívebb paleopulmót és a fejlett neopulmót.
További érdekesség, hogy a madarak hangképző szerve nem a gégében, hanem a főhörgők elágazásánál található, ezért két helyen is képződik hang. A madár ily módon képes egyszerre énekelni és levegőt venni.
[szerkesztés] Keringés
A madarak az emlősökhöz hasonlóan állandó testhőmérsékletű, úgynevezett meleg vérű állatok. Szívük két-két, szilárd válaszfal által elkülönített kamrából és pitvarból áll.
[szerkesztés] Szaporodás
A madarak belső megtermékenyítésűek. Egyes fajoknál, például a réceféléknél párzószerv is megjelenik.
Ez az egyetlen gerinces csoport, ahol az elevenszülés semmilyen formában nem jelent meg. Minden madárfaj meszes héjú tojásokat rak.
[szerkesztés] Rendszerezés
Bővebben: A madarak rendszerezéseA madarak két alosztályra tagozódnak.
[szerkesztés] Futómadár-szabásúak
A futómadár-szabásúak (Paleognathae) alosztályba 2 rend tartozik. Jellemző rájuk a lapos szegycsont.
- Struccalakúak rendje (Struthioniformes) – 14 fajt tartalmaz a lista.
- Tinamualakúak rendje (Tinamiformes) – 48 fajt tartalmaz a lista.
[szerkesztés] Újmadár-szabásúak
A újmadár-szabásúak (Neognathae) alosztályba 24 rend tartozik. Jellemző rájuk a tarajos szegycsont.
- Pingvinalakúak rendje (Sphenisciformes) – 17 fajt tartalmaz a lista.
- Búváralakúak rendje (Gaviiformes) – 5 fajt tartalmaz a lista.
- Vöcsökalakúak rendje (Podicipitiformes) – 22 fajt tartalmaz a lista.
- Viharmadár-alakúak rendje (Procellariiformes) – 115 fajt tartalmaz a lista.
- Gödényalakúak rendje (Pelecaniformes) – 67 fajt tartalmaz a lista.
- Gólyaalakúak rendje (Ciconiiformes) – 127 fajt tartalmaz a lista.
- Flamingóalakúak rendje (Phoenicopterformes) – 5 fajt tartalmaz a lista.
- Lúdalakúak rendje (Anseriformes) – 165 fajt tartalmaz a lista.
- Sólyomalakúak rendje (Falconiformes) – 303 fajt tartalmaz a lista.
- Tyúkalakúak rendje (Galliformes) – 290 fajt tartalmaz a lista.
- Darualakúak rendje (Gruiformes) – 201 fajt tartalmaz a lista.
- Lilealakúak rendje (Charadriiformes) – 367 fajt tartalmaz a lista.
- Pusztaityúkalakúak rendje (Pteroclidiformes) – 16 fajt tartalmaz a lista.
- Galambalakúak rendje (Columbiformes) – 314 fajt tartalmaz a lista.
- Papagájalakúak rendje (Psittaciformes) – 361 fajt tartalmaz a lista.
- Kakukkalakúak rendje (Cuculiformes) – 148 fajt tartalmaz a lista.
- Bagolyalakúak rendje (Strigiformes) – 183 fajt tartalmaz a lista.
- Lappantyúalakúak rendje (Caprimulgiformes) – 120 fajt tartalmaz a lista.
- Sarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes) – 429 fajt tartalmaz a lista.
- Egérmadár-alakúak rendje (Coliiformes) – 6 fajt tartalmaz a lista.
- Trogonalakúak rendje (Trogoniformes) – 39 fajt tartalmaz a lista.
- Szalakótaalakúak rendje (Coraciiformes) – 214 fajt tartalmaz a lista.
- Harkályalakúak rendje (Piciformes) – 405 fajt tartalmaz a lista.
- Verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak rendje (Passeriformes) – 5824 fajt tartalmaz a lista.
[szerkesztés] A már nem, vagy ritkán használt rendek
- Nandualakúak rendje (Rheiformes) – már nem számít önálló rendnek, lásd a struccalakúak rendjében a nanduféléket!
- Kazuáralakúak rendje (Casuariformes) – már nem számít önálló rendnek, lásd a struccalakúak rendjében a kazuárféléket!
- Kivialakúak rendje (Apterygiformes) – már nem számít önálló rendnek, lásd a struccalakúak rendjében a kiviféléket!
- Vágómadár-alakúak rendje (Accipitriformes) – már nem számít önálló rendnek, a sólyomalakúakhoz tartozik
- Sirályalakúak rendje (Lariformes) – már nem számít önálló rendnek, lásd a lilealakúak rendjében a sirályféléket!
- Guvatfürjalakúak rendje (Turniciformes) – már nem számít önálló rendnek, lásd a lilealakúak rendjében a guvatfürjféléket!
- Turákóalakúak rendje (Musophagiformes) – 23 fajt tartalmaz a lista – egyes rendszerezések a kakukkalakúak rendjébe sorolják őket!
- Bankaalakúak rendje (Upupiformes) – Egyes rendszerezések a szalakótaalakúak rendjébe sorolják őket!
- Orrszarvúmadár-alakúak rendje (Bucerotiformes) – Egyes rendszerezések a szalakótaalakúak rendjébe sorolják őket!
[szerkesztés] Közismert madárnevek
Az alábbiakban néhány közismert madártípus neve olvasható (egyszavas madárnevek!). A madarak nemét a hím és a tojó elnevezéssel különböztetjük meg. Néhány madártípus hímjének külön elnevezése van, amit zárójelben adunk meg.
[szerkesztés] Veszélyeztetettség
Az IUCN Vörös Lista több, mint 1200 veszélyeztetett madárfajt tartalmaz. A veszélyeztetettség legtöbbet idézett okai az élőhely elvesztése, a behurcolt fajok ragadozó tevékenysége, olajfoltok és növényvédőszerek, vadászat és halászat, valamint a klímaváltozás.
[szerkesztés] Lásd még
- Magyarország madárfajainak listája
- A madarak hasznáról és káráról
- Madarak és Fák Napja
- Magyarország madarai
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- IUCN Vörös Lista
- Madártan
- Madarászat
- Madárvonulás
- Madárfotó
- Madárhang
- Madárpark
- Madárbarátkert
- Madárodú
- Madáretető
- Madáritató
- Díszmadár
- Solymászat
 |
Ez a madarakról szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
