Homok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a homokról, mint közettörmelékről szól. Hasonló címmel lásd még: Kincseshomok.

A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.

Tartalomjegyzék 1 A szemek nagysága szerint 2 Anyaga szerint 3 Szerkezete 4 Vulkáni homok 5 Földtörténeti előfordulása

[szerkesztés] A szemek nagysága szerint

Van durva szemű és finom szemű homok. Egyike a legfinomabb szemű és a magyar Alföldön igen fontos szerepet játszó homok a futóhomok.

[szerkesztés] Anyaga szerint

A homok anyaga igen sokféle lehet, de mivel a kvarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a legfontosabb szerepet játssza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a törmelékek között a leggyakoribb és így a homoknak is legközönségesebb anyaga a kvarc.

• kvarchomok: ritkán egészen tiszta kvarc-szemek tömege, rendesen van 2-20% egyéb ásványi törmelék is, nevezetesen csillámföldpát, mész (mész-homok, csillámos homok)
• dolomit-homok, glaukonit-homok: glaukonit-szemek keveréke kvarccal
• magnetit-homok: tulnyomóan titán tartalmú magnetit-szemek keverve kvarc-, csillám-, angit-, olivin-szemekkel
• arkoze-homok: gazdag földpáttartalommal

[szerkesztés] Szerkezete

A homokszemek általában gömbölyűek, néha szögletesek, ritka esetben pedig apró, többé-kevésbé tökéletes kristályok.

[szerkesztés] Vulkáni homok

A közönséges homoktól, mely mindig összetett kristályos kőzetek, esetleg pedig homokkövek elporlásának eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni homok, mely csupa apró lávatörmelék vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeiből áll és rendszerint csak működő vulkánok közelében található, gyakran hatalmas lerakódásokban. A vulkán kitörése alkalmával a kráterből szóródik ki és a levegőből rakódik le a szomszédos területre. A legfinomabb vulkáni homok a vulkáni hamu.

[szerkesztés] Földtörténeti előfordulása

A homok általában az alluviális, diluviális és még a harmadkori rétegeknek képezi anyagát, vagyis fiatalabb képződményű; ritkán azonban régebb korú rétegeknek is alkotja anyagát, pl. a kréta-rendszerbelieknek, sőt a szilurban is fellelhető.