Márai Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

**Márai Sándor**

Élete:
Született:	1900. április 11. Kassa, ma Szlovákia
Meghalt:	1989. február 22. San Diego, Kalifornia, Egyesült Államok
Nemzetisége:	magyar
Felesége:	Matzner Ilona
Munkássága:
Műfaja:	próza, líra
Alkotói évei:	1918-1989
Első műve:	Emlékkönyv
Hatott rá:	Thomas Mann

Márai Sándor, eredeti nevén Grosschmid Sándor (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 22.) magyar író, újságíró.

Tartalomjegyzék

1 Életrajz
2 Munkássága
3 Műveinek fogadtatása
4 Főbb művei
5 Hivatkozások
- 5.1 Lásd még
- 5.2 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életrajz

A századfordulón Kassán született. (Ma Szlovákia.)

Testvéröccse Radványi Géza filmrendező volt.

1918-tól a Budapesti Napló szerkesztője. 1918 novemberében Kassák, Kahána Mózes, Halasi Andor, Franyó Zoltán, Barta Sándor, Nagy Lajos, Szélpál Árpád, Győri Ernő, Aranyossy Pál és Márai Sándor megalakította a Kommunista írók aktivista és nemzetellenes csoportját. Ifjúkorában sokat utazott, az 1920-as években hosszabb németországi tartózkodása idején németül írt. A Frankfurter Zeitung egyik legnevesebb munkatársának számított. Végül az anyanyelvét választotta, a magyart. Az 1930-as években precíz és letisztult realista stílusa révén vált ismertté. Ő írt először Franz Kafka munkáiról. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.

Kritikus szemmel, mintegy kívülállóként nézte mind a Horthy-rendszert, mind a nemzeti oldalt, mind a kommunistákat; emiatt 1948-ban jobbnak látta elhagyni Magyarországot.

Miután rövid ideig Svájcban, majd Olaszországban élt, Márai az Amerikai Egyesült Államokba, New Yorkba költözött. Továbbra is magyarul írt, de a hidegháború végéig műveit nem adták ki. 1952 és 1967 között a Szabad Európa Rádió munkatársa. 1968-ban rövid időre visszatért Olaszországba, Salernóba, majd ugyanebben az évben Kaliforniába, San Diegóba költözött.

Felesége halála után egyre inkább elzárkózott a világ elől, míg végül 1989-ben San Diegóban önkezével vetett véget életének.

[szerkesztés] Munkássága

Márai elsősorban regényíróként ismert, ám jelentős novella-, vers- és tárcaírói munkássága is, sőt, írt néhány színdarabot is. A II. világháború alatt kezdett naplói szinte külön műfajt képeznek, tökéletes korrajzot mutatnak. Kéziratának teljes feldolgozása még mindig tart.

Röpirat a nemzetnevelés ügyében c. tanulmánya, mely először 1942-ben jelent meg, több mint fél évszázad után is aktuális gondolatokat közöl a kultúra hanyatlásáról, a tömegember manipulálhatóságáról. Ezért is volt tiltott író 1989-ig.

Főműve a Garrenek családregénye, melynek első köteteit még itthon kezdte, 1930-tól, és a sorozatot életének utolsó éveiben fejezte be. A teljes ciklus először Torontóban jelent meg, 1988-ban. Kötetei: Zendülők; Féltékenyek; Az idegenek; Sértődöttek; Jelvény és jelentés; Utóhang.

[szerkesztés] Műveinek fogadtatása

Márai szobra Kassán (Gáspár Péter alkotása)

A szocialista kultúrpolitika 1948-tól igyekezett elfeledtetni. Az 1980-as években megpróbálták visszacsalogatni, ám ő nem állt kötélnek, könyveinek kiadását sem engedélyezte. Halála után kezdték el munkáit (regények, novellák, napló) újra megjelentetni Magyarországon. 1990-ben, egy évvel halála után, posztumusz Kossuth-díjat kapott. Külföldön először Franciaországban fedezték fel újra az 1990-es évek elején. Rövid időn belül négy regénye jelent meg Párizsban. Ezt megelőzően, noha regényeit Nyugaton gyakran kiadták – a Vendégjáték Bolzanóban kivételével, mely német nyelvterületen nagy sikert aratott és sok kiadást megért – igazából nem figyeltek fel rá. Ma viszont olasz, német, spanyol, portugál és angol nyelvterületen, valamint számos kelet-európai nyelven hatalmas sikerrel jelennek meg elsősorban a franciák által felfedezett regények, de újabban mások is. A sors különös fintora, hogy a világon mindenütt több regény esetében a franciák által adott címet preferálták a kiadók a magyar eredeti helyett. Márai írói stílusát leginkább Thomas Mannéhoz és a nagy osztrák írók stílusához hasonlítják. Márai Sándort mára az őt megillető helyen, a XX. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alakjaként tartják számon külföldön és hazájában egyaránt. Magyarországi elismertségének kialakításában meghatározó szerepet játszott műveinek nyugat-európai fogadtatása.

[szerkesztés] Főbb művei

Az évszámok az első megjelenések időpontjai

Itthon megjelent könyvek:

Emlékkönyv (versek) 1918
Emberi hang (versek) 1921
Männer (játék) 1921
Panaszkönyv (karcolatok) 1922
A mészáros (kisregény) 1924
Istenek nyomában (útirajz) 1927
Bébi vagy az első szerelem (regény) 1928
Idegen emberek (regény) 1930
Mint a hal vagy a néger (versek) 1930
Zendülők [A Garrenek műve I.] (regény) 1930
Műsoron kívül (karcolatok) 1931
Csutora (regény) 1932
Teréz (rövid történet) 1932
A szegények iskolája (tanulmány) 1933
A sziget 1934

Márai Sándor
Bolhapiac (novellák) 1934
Egy polgár vallomásai (regény) 1934
Naptárcsere (tárca) 1935
Válás Budán (regény) 1935
Kabala (elbeszélések) 1936
Féltékenyek [A Garrenek műve II.] (regény) 1937
A négy évszak (gondolatok) 1938
Eszter hagyatéka; Déli szél (két kisregény) 1939
Napnyugati őrjárat (regény) 1939
Kaland (színmű) 1940
Szindbád hazamegy (regény) 1940
Vendégjáték Bolzanóban (regény) 1940
Az igazi (regény) 1941
Jó ember és rossz ember (értekező próza) 1941
Kassai őrjárat (tanulmány) 1941
Mágia (elbeszélések) 1941
A gyertyák csonkig égnek (regény) 1942
A kassai polgárok (dráma) 1942
Ég és föld (versek prózában) 1942
Röpirat a nemzetnevelés ügyében (tanulmány) 1942
Füves könyv (prózai epigrammák) 1943
Sirály (regény) 1943
Vasárnapi krónika (cikkek) 1943
Napló 1943–1944. 1945
Varázs (színjáték) 1945
Verses könyv (versek) 1945
A nővér (regény) 1946
Ihlet és nemzedék (tanulmány) 1946
Medvetánc (tárcák) 1946
Európa elrablása (útirajz) 1947
Sértődöttek [A Garrenek műve] (regény) 1947

Az emigrációban megjelent könyvek:

Béke Ithakában (regény) 1952
San Gennaro vére (regény) 1957
Napló 1945–1957. 1958
Egy úr Velencéből (verses játék) 1960
Napló 1958–1967. 1968
Ítélet Canudosban (regény) 1970
Rómában történt valami (regény) 1971
Föld, föld…! (emlékezések) 1972
Erősítő (regény) 1975
Napló 1968–1975. 1976
A delfin visszanézett (válogatott versek) 1978
Judit… és az utóhang (regény) 1980
Jób… és a könyve (színdarabok) 1982
Harminc ezüstpénz (regény) 1983
Napló 1976–1983. 1985
A Garrenek műve (regény) 1988

Halála után megjelent könyvek, illetve antológiák:

Napló 1984–1989. 1997
Ami a Naplóból kimaradt 1945–1946. 1991
Ami a Naplóból kimaradt 1947. 1993
Ami a Naplóból kimaradt 1948. 1998
Ami a Naplóból kimaradt 1949. 1999
Ami a Naplóból kimaradt 1950–1952. 1991
Ami a Naplóból kimaradt 1953–1955. 2003

Szabadulás (regény, 1945) 2000
Az idegenek; Sértődöttek [A Garrenek műve III-IV.] (regény) 1996
Jelvény és jelentés; Utóhang [A Garrenek műve V-VI.] (regény) 1996

Lucrétia fia (elbeszélések, 1916-1927) 2004
Lomha kaland (elbeszélések, 1928-1937) 2004
A régi szerető (elbeszélések, 1938-1947) 2004
Összegyűjtött versek (versek) 2004
Műsoron kívül (tárcák) 2004

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

Magyar szabadkőművesek listája

m·v·sz

Magyar irodalom

Korai írások	Halotti beszéd és könyörgés \| Ómagyar Mária-siralom \| Gesta Hungarorum \| Gesta Ladislai regis \| Képes Krónika	Balassi Bálint Ady Endre Móricz Zsigmond
15–17. század	Balassi Bálint \| Bornemisza Péter \| Gergei Albert \| Gyöngyösi István \| Heltai Gáspár \| Oláh Miklós \| Janus Pannonius \| Pázmány Péter \| Rimay János \| Sylvester János \| Tinódi Lantos Sebestyén \| Zrínyi Miklós
18–19. század	Ambrus Zoltán \| Arany János \| Arany László \| Bajza József \| Baróti Szabó Dávid \| Batsányi János \| Benedek Elek \| Berzsenyi Dániel \| Bethlen Miklós \| Bródy Sándor \| Czuczor Gergely \| Csiky Gergely \| Csokonai Vitéz Mihály \| Dugonics András \| Eötvös József \| Fáy András \| Fazekas Mihály \| Garay János \| Gárdonyi Géza \| Gvadányi József \| Gyulai Pál \| Ignotus \| Jókai Mór \| Jósika Miklós \| Kármán József \| Katona József \| Kazinczy Ferenc \| Kemény Zsigmond \| Kisfaludy Károly \| Kisfaludy Sándor \| Kiss József \| Komjáthy Jenő \| Kölcsey Ferenc \| Madách Imre \| Mikes Kelemen \| Mikszáth Kálmán \| Petőfi Sándor \| Pósa Lajos \| Reviczky Gyula \| Széchenyi István \| Szigligeti Ede \| Thury Zoltán \| Tompa Mihály \| Ungvárnémeti Tóth László \| Vajda János \| Verseghy Ferenc \| Virág Benedek \| Vörösmarty Mihály \| Atheneum \| Kisfaludy Társaság
20. század	Ady Endre \| Áprily Lajos \| Bánffy Miklós \| Balázs Béla \| Babits Mihály \| Baranyi Ferenc \| Bella István \| Berda József \| Berde Mária \| Cholnoky Viktor \| Cs. Szabó László \| Csáth Géza \| Csathó Kálmán \| Csorba Győző \| Dallos Sándor \| Darvas József \| Dékány András \| Déry Tibor \| Devecseri Gábor \| Dsida Jenő \| Eörsi István \| Eötvös Károly \| Erdélyi József \| Erdős Renée \| Faludy György \| Féja Géza \| Fehér Klára \| Fekete István \| Fenyő Miksa \| Fodor András \| Földes Jolán \| Füst Milán \| Galgóczi Erzsébet \| Garai Gábor \| Gelléri Andor Endre \| Gellért Oszkár \| Gérecz Attila \| Gion Nándor \| Gulácsy Irén \| Gyóni Géza \| Határ Győző \| Hajnal Anna \| Hajnóczy Péter \| Hamvas Béla \| Hegedűs Géza \| Hernádi Gyula \| Heltai Jenő \| Herczeg Ferenc \| Hervay Gizella \| Hunyady Sándor \| Ignácz Rózsa \| Illés Endre \| Illyés Gyula \| Janikovszky Éva \| Jankovich Ferenc \| Jékely Zoltán \| József Attila \| Juhász Gyula \| Kaffka Margit \| Kálnoky László \| Karácsony Benő \| Karinthy Ferenc \| Karinthy Frigyes \| Károlyi Amy \| Kassák Lajos \| Képes Géza \| Kerényi Grácia \| Kodolányi János \| Komáromi János \| Kormos István \| Kós Károly \| Kosztolányi Dezső \| Krúdy Gyula \| Lakatos Menyhért \| Lázár Ervin \| Ladányi Mihály \| Lengyel Menyhért \| Lesznai Anna \| Makkai Sándor \| Mándy Iván \| Márai Sándor \| Markovits Rodion \| Mécs László \| Mészöly Miklós \| Molnár Ferenc \| Móra Ferenc \| Móricz Zsigmond \| Móricz Virág \| Nagy Gáspár \| Nagy Imre \| Nagy Lajos \| Nagy László \| Németh László \| Nemes Nagy Ágnes \| Nyírő József \| Orbán Ottó \| Ottlik Géza \| Örkény István \| Örsi Ferenc \| Palotai Boris \| Pap Károly \| Passuth László \| Páskándi Géza \| Petri György \| Pilinszky János \| Polcz Alaine \| Rába György \| Radnóti Miklós \| Rejtő Jenő \| Remenyik Zsigmond \| Reményik Sándor \| Rideg Sándor \| Romhányi József \| Rónay György \| Sánta Ferenc \| Sárközy György \| Sík Sándor \| Sinka István \| Somlyó György \| Sőtér István \| Sütő András \| Szabó Dezső \| Szabó Lőrinc \| Szabó Magda \| Szabó Pál \| Szathmári Sándor \| Szentkuthy Miklós \| Szép Ernő \| Szepes Mária \| Szerb Antal \| Szilágyi Domokos \| Szomory Dezső \| Tamási Áron \| Tatay Sándor \| Tersánszky Józsi Jenő \| Tormay Cécile \| Török Sándor \| Török Sophie \| Tóth Árpád \| Tömörkény István \| Váci Mihály \| Várnai Zseni \| Vas István \| Vaszary Gábor \| Veres Péter \| Vészi Endre \| Wass Albert \| Weöres Sándor \| Zelk Zoltán \| Zilahy Lajos \| Zsoldos Péter \| Zsolt Béla Nyugat \| Helikoni közösség \| Kelet Népe \| Pásztortűz
Kortárs	Ágh István \| Bálint Ágnes \| Balla Zsófia \| Bari Károly \| Bartis Attila \| Békés Pál \| Bodor Ádám \| Böszörményi Gyula \| Cseh Tamás \| Csoóri Sándor \| Csukás István \| Darvasi László \| Esterházy Péter \| Vavyan Fable \| Fejes Endre \| Fodor Sándor \| Forgách András \| G. Szabó Judit \| Garaczi László \| Géher István \| Gergely Ágnes \| Gerlóczy Márton \| Görgey Gábor \| Grecsó Krisztián \| Jókai Anna \| Juhász Ferenc \| Kálnay Adél \| Kányádi Sándor \| Karafiáth Orsolya \| Karinthy Márton \| Kárpáti Andor \| Kertész Ákos \| Kertész Imre \| Konrád György \| Krasznahorkai László \| Lengyel Péter \| Lőrincz L. László \| Markó Béla \| Moldova György \| Müller Péter \| Müller Péter Sziámi \| Nádas Péter \| Nádasdy Ádám \| Nógrádi Gábor \| Oravecz Imre \| Őz Zsolt \| Parti Nagy Lajos \| Rácz Zsuzsa \| Rakovszky Zsuzsa \| Réz András \| Salamon Pál \| Salinger Richárd \| Schwajda György \| Simor András \| Sohonyai Edit \| Spiró György \| Szakonyi Károly \| Szilágyi István \| Tandori Dezső \| Temesi Ferenc \| Vámos Miklós \| Varró Dániel \| Závada Pál (Forrás: Kortárs magyar írók toplistája)	Lőrincz L. László