Sík Sándor
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, az MTA levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
1889. január 20-án született Budapesten. Apja Sík Sándor ügyvéd, anyja Winternitz Flóra. Apja korai halála után anyja nevelte négy kisebb testvérével együtt. A család Gödöllőn lakott, ott végezte az elemi iskolákat és onnan járt be a budapesti piarista gimnáziumba. Itt öt osztályt végzett, majd 14 éves korában, 1903-ban a piarista rendbe lépett. A Vácott töltött noviciusév után a 7. és 8. gimnáziumi osztályokat rendi studensként Kecskeméten végezte és ott tett érettségit. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar–latin szakos tanárjelölként végezte. 1910-ben a középiskolai tanári oklevélen kívül doktori diplomát is szerzett.
Piarista tanári működését az 1910/1911. iskolai évben Vácott kezdte meg, majd a közvetkező évtől a rend budapesti gimnáziumába kapott beosztást. Tanári, költői és irodalomtudósi munkája mellett 1912/1913-tól egyik alapítója és irányadója volt a magyar cserkészmozgalonak, illetve első parancsnoka a budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatának (2. sz. BKG). 1915-ben két hónapig tábori lelkészként szolgált Péterváradon. Budapesten 1930-ig tanított, amikor a szegedi egyetemen a magyar irodalomtörténet nyilvános rendes tanára lett. Budapestre újra csak 1945-ben költözött, mint az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke. 1946-ban rendjének tartományfőnöki tanácsosa, majd 1947. október 1-jétől magyarországi tartományfőnöke lett. Utolsó éveiben sokat tartózkodott pihenés céljából Mátraszentimrén, majd Klotildligeten. 1963. szeptember 28-án halt meg Budapesten, a Mikszáth Kálmán téri piarista rendházban.
Fiatalkorától fogva foglalkozott az irodalom szinte minden ágával. Már a gimnáziumban feltűnt költői tehetségével, később írt irodalomtörténeti és esztétikai értekezéseket, kritikákat és színműveket, szerkesztett imakönyveket, tankönyveket és újságokat, működött mint lelkigyakorlatvezető és előadó. A cserkészet mellett számos más közéleti és irodalmi társaság életében és irányításában is részt vett. 1919-től a Szent István Akadémia, 1923-tól a Kisfaludy Társaság rendes, 1946-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, és 1949-ban a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke lett.
[szerkesztés] Művei
[szerkesztés] Költői művek
- Szembe a Nappal, Bp., 1910.
- A belülvalók mécse, Bp., 1912.
- Sík Sándor költeményei, Bp., 1916.
- Maradék magyarok, Bp., 1920.
- Csend, Bp., 1924.
- Sarlósboldogasszony, Berlin, 1928.
- Fekete kenyér, Bp., 1931.
- Magányos virrasztó, Bp., 1936.
- Az Isten fiatal!, Bp., 1940.
- Sík Sándor összes versei 1910-1940, Bp., 1941.
- Győzöd-e még?, Bp., 1945.
- Tizenkétcsillagú korona: Versek a Boldogságos Szűz Máriáról, Bp., 1947.
- Őszi fecske, Bp., 1959.
- Áldás, Bp., 1963.
- Sík Sándor összegyűjtött versei, Bp., 1976.
[szerkesztés] Színművek
- Ébredés, Bp., 1916.
- Salamon király gyűrűje, Győr, 1916.
- Alexius, Bp., 1918.
- Zrínyi, Bp., 1923.
- A boldog ember inge, Bp., 1930.
- István király, Bp., 1934.
- Advent, Szeged, 1935.
[szerkesztés] Széppróza
- Hét szép história, Bp. 1921.
[szerkesztés] Irodalomtudományi munkák
- Mindszenthy Gedeon élete és költészete, Bp., 1910.
- Gárdonyi, Ady, Prohászka: Lélek és forma a századforduló irodalmában, Bp., 1929.
- Pázmány, az ember és író, Bp., 1939.
- Zrínyi Miklós, Bp., 1940.
- Esztétika, I-III, Bp., 1943; 1946; Szeged, 1990.
- Az olvasás tudománya, Szeged, 2000.
[szerkesztés] Lelkiségi és pedagógiai munkák
- Imádságoskönyv (Schütz Antallal), Bp., 1913. és számos további kiadás 1949-ig.
- Magyar cserkészvezetők könyve, 192, 1925, 1934-1936.
- Zsoltáros könyv, Bp., 1923, 1955, 1961.
- A cserkészet, Bp., 1930; Székesfehérvár, 1999.
- Szent vagy Uram! (Harmat Artúrral) Eger, 1931; Bp., 1932. és számos további kiadás.
- Szent magyarság: Hat rádióbeszéd az Árpád-házi szentekről, Bp., 1936, 1994.
- Dicsőség! Békesség! Imádságosköny, Bp., 1940, 1944, 1946.
- Himnuszok könyve, Bp., 1943, 1989, 1997.
[szerkesztés] Válogatáskötetek
- A kettős végtelen, szerk. Kardos Klára-Rónay György, Bp., 1969, 2003.
- Válogatott költemények, szerk. Rónay László, Bp., 1989.
- Kereszténység és irodalom, szerk. Rónay László, Bp., 1989.
- A magam módján, szerk. Rónay László, Bp., 1996.
- A szeretet pedagógiája, szerk. Rónay László, Bp., 1996.
[szerkesztés] Róla szóló irodalom
- Takó Edit, Sík Sándor munkássága: Bibliográfia, Szeged, 1995.
- Baróti Dezső, Sík Sándor, Bp., 1988.
- Sík Sándor emlékezete születésének századik évfordulóján, szerk. Bihari József, Szentendre, 1989.
- Sík Sándor tanulmányok, szerk. Bihari József-Farkas Péter-Novák László, Szentendre, 1989.
- Mészáros István, Sík Sándor, a pedagógus, Bp, 1992.
- A százgyökerű szív: Levelek, naplók, visszaemlékezések Sík Sándor hagyatékából, szerk. Szabó János, Bp., 1993.
- Rónay László, Sík Sándor, Bp., 2000 (Kortársaink).
Port,