Radio Ga Ga
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Queen Radio Ga Ga |
||
|---|---|---|
 |
||
| Kislemez | ||
| The Works | ||
| Megjelent | 1984. január 23. | |
| Formátum | kislemez | |
| Felvételek | 1983, The Record Plant, Los Angeles, California, USA | |
| Stílus | Pop | |
| Hossz | 5:49 | |
| Kiadó | EMI (UK)/Capitol (US) | |
| Szerző | Roger Taylor | |
| Producer | Queen és Mack | |
| Helyezések | ||
|
||
| Queen-kislemez-kronológia | ||
| Back Chat (1982) |
Radio Ga Ga (1984) |
I Want to Break Free (1984) |
| A The Works album dalai | ||
| Radio Ga Ga (1) |
Tear It Up (2) |
|
A Radio Ga Ga az angol Queen együttes kislemeze az 1984-es The Works albumról. Bár az albumon Roger Taylort jelölték szerzőként, és az ötletgazda is valóban ő volt, Freddie Mercury is sokat hozzátett mind zeneileg, mind szövegileg. Angliában a második, Amerikában a 16. lett a slágerlistán, de több mint 19 országban listavezető lett[1]. Bár zenei stílusa miatt az egyszerűbb Queen-művek közé sorolják, Taylor a modern rádiós vállalatok elleni kritikát fogalmazott meg benne, szövege a rádió elértéktelenedésére figyelmeztet.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Áttekintés
Mikor 1984-ben Giorgio Moroder zeneszerző tervbe vette, hogy zenét készít Fritz Lang 1927-es filmklasszikusához, a Metropolishoz, többek között a Queent is felkérte dalok írására[2]. Nyilvánvalóan a dal írásakor Taylort ez is vezérelte, ezért szól a dal egy olyan jövőről, ahol a régi értékek kivesztek, felülkerekedtek az értéktelen divathullámok – egy ilyen korban énekel a rádióhoz, mint „gyermekkora egyetlen barátjához”. Mivel a megrendelést visszavonták, eredetileg a szólóemezére szánta. Amikor John meghallotta a dalkezdeményt, írt hozzá egy basszusszólamot, és mikor Roger síszabadságra ment, már megengedte Freddie-nek, hogy dolgozzon rajta. Kiemelkedő volt a hangszerelésnél a Roland VP330+ szintetizátor használata, ezt Fred Mandel kezelte, ő később Freddie szólókarrierjénél is sokat segédkezett.
Roger állítása szerint a kisfia inspirálta a dalt:
Egyik nap otthon szól a rádió és a hároméves fiam, Felix megszólal: „rádió pupú” – mondja. Olyan jól hangzott, hogy eljátszottam vele, és ebből lett a Radio Ga Ga. Három napra bezárkóztam a stúdióba egy szintetizátorral és egy dobgéppel, s megszületett a dal. Giorgio Moroder megvette a Metropolis filmjogait és azt akarta, írjunk hozzá egy dalt. Megcsináltuk, de cserébe azt kértük, hogy használhassunk fel valamennyit a filmből. Van valami nosztalgikus egy némafilmben, rokon azzal a nosztalgiával, amit a gyerekkorom iránt érzek, amikor éjszakánként a takaróm alatt a Radio Luxembourg-ot hallgattam.
— Roger Taylor[3]
A dal „You gave them all those old time stars, Through wars of worlds – invaded by mars” sora utalás Orson Welles 1938. október 30-i rádiós „csínyére”, amikor műsorában olyan hitelességgel olvasott fel egy részt H. G. Wells Világok harca c. könyvéből, hogy valóságos tömeghisztériát okozott Amerikában[4].
Ez volt a legelső kislemez a The Works albumról, és nagy sikereket ért el. Angliában a második helyet érte el a slágerlistán, Amerikában ez a dal már nem futott be, csak a 16. helyet érte el a Billboard Hot 100-on, így ez volt az ottani legutolsó Top 20-as eredeti daluk[5].
Több rádióállomás is viseli ezt a nevet: a miskolci Rádió GaGa[6] és a marosvásárhelyi Rádió GaGa[7].
[szerkesztés] Élő előadások
Bár csak alig egy évig tudták élőben előadni, mégis egyike lett a legnevezetesebb élő-dalaiknak, nem kis részben a Live Aid sikerének köszönhetően. 1985. július 13-án ez volt az egyik dal az öt közül, amelyet elénekeltek a segélykoncerten. A kritikusok később kiemelték a Queen előadását, azon belül is a Radio Ga Ga-t:
Már akkor őrjöngés tört ki, amikor bejelentették a Queen színpadra lépését. Amikor pedig belekezdtek a Radio Ga Gába, a hangulat szinte elektromossá vált.
— Live Aid Special Magazin[8]
Szokássá vált a rajongók körében, hogy a refrén alatt a videokliphez híven tapsolnak, olykor 144 ezer kéz tapsolta egyszerre az ütemet[9]. Azért is érdekes az élő változat sikere, mert egy különösen műfajidegen, popos dalról van szó, amelyet mégsem rontott el a stúdiókörülmények hiánya, az esetleges pontatlan ritmusszekció.
A Freddie Mercury emlékkoncerten Paul Young előadásában hangzott el, és a 2005/2006-os Queen+Paul Rodgers turnésorozatnak is állandó száma volt.
[szerkesztés] Videoklip
A dalhoz készült videoklip egyértelműen az újra feldolgozott Metropolishoz készült, abban a zenekar tagjai egy futurisztikus városban, lebegő járműveken közlekednek, maguk is a jövőbeni társadalom részeként. A saját képsorok mellett a régi Metropolisból is felhasználtak jeleneteket, például az emblematikus kezdetnél, ahol az emberek hosszú sorokban indulnak munkába. A sokszor felidézett tapsolós jelenetnél a rajongói klub tagjai is szerepeltek.
Van egy második helyszíne is a klipnek, melyben egy feltehetően második világháború korabeli család a londoni bombázások alatt, gázálarcban várja a reggelt, Itt egy érdekes fényképalbum is előkerült, „Favourite Years” felirattal: ebben több egykori Queen videoklip elevenedik fel, mint például a Bohemian Rhapsody, a Crazy Little Thing Called Love és a Save Me mozgóképei. A klip végén a család fellélegezve veszi tudomásul, hogy vége a bombázásnak, de amint leveszik a gázálarcot, becsapódik egy újabb bomba.
[szerkesztés] Közreműködők
- Ének: Freddie Mercury
- Háttérvokál: Roger Taylor
Hangszerek:
- Brian May: Red Special
- John Deacon: Fender Precision Bass
- Roger Taylor: Ludwig dobfelszerelés, Simmons elektronikus dobfelszerelés, Linn dobgép
- Fred Mandel: Roland szintetizátor
- Taylor, Mercury, Mandel: Fairlight CMI-III Sampler/Workstation, Kurzweil K-250 Synthesiser/Sampler
[szerkesztés] Kislemez kiadás
7" kislemez:
- Radio Ga Ga
- I Go Crazy
12" kislemez:
- Radio Ga Ga
- Radio Ga Ga Instrumental Version
- I Go Crazy
CD kislemez (1988/1991):
- Radio Ga Ga
- I Go Crazy
- Hammer to Fall
[szerkesztés] Kritikák
Hiányzik belőle az ötlet, a művésziesség és a következetesség. Nyers zagyvaság az egész, tönkretette a hangulatomat.
— New Musical Express[10]
Hosszú szünet után a Queen újra dübörög. Most egy pár hétig egyebet se fogunk hallani, mint hogy „Radio Ga Ga, Radio Goo Goo".
— Record Mirror[10]
[szerkesztés] Idézetek
Ösztönös zenész vagyok. Tudok játszani a billentyűkön, gitáron és dobon, és tudok dalokat szerezni. Képes vagyok zenét szerezni, de nem érdekelnek a technikai részletei, például hogy hívják az egyes hangokat. Még a Radio Ga Gában is van pár bonyolult hang. Nem tudom, mi a nevük, de nem is számít. Sokkal jobb gitáros vagyok, mint billentyűs, de dallam tekintetében billentyűkön könnyebb zenét szerezni. A Radio Ga Gát is egy az egyben azon írtam. Próbálja csak meg bárki gitáron megírni – nem találná a megfelelő hangokat. Nem esnének a gitáros kezére egyetlen gitáron se, amit ismerek.
— Roger Taylor
[szerkesztés] Hangminta
- Radio Ga Ga (fájlinfó) — lejátszás a böngészőben (béta)
- Nem tudod lejátszani a fájlt? Olvasd el a Wikipédia:Média segítség lapot.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Dalszöveg
Videoklip a Youtube-n link
Élőben a Live Aid-en, Youtube video link
[szerkesztés] Források
| A The Works album dalai |
|---|
| Radio Ga Ga · Tear It Up · It’s a Hard Life · Man on the Prowl Machines (or 'Back to Humans') · I Want to Break Free · Keep Passing the Open Windows · Hammer to Fall · Is This the World We Created..? |
|
|||||||||||||||||||||||||
Zeneportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
