Nagyenyed

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46°17′60’’, k. h. 23°43′0’’46.3, 23.7166666667

Nagyenyed (Aiud)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Fehér
Rang	megyei jogú város
Beosztott falvak	Alsóorbó, Cifrafogadó, Csombord, Enyedszentkirály, Felenyed, Felsőorbó, Kisapahida, Középorbó, Marosgombás, Muzsnaháza
Polgármester	Mihai Horaţiu Josan
Népesség
Népesség	28 136 (2006)
Népsűrűség	203 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	142,2 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyenyed
é. sz. 46°17′60’’, k. h. 23°43′0’’46.3, 23.7166666667
Nagyenyed weboldala

Nagyenyed (románul Aiud, németül Strassburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla) város Romániában Fehér megyében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Látnivalók 5 Híres emberek 6 Testvérvárosa 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Gyulafehérvártól 30 km-re északra a Maros jobb partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve puszta személynévből származik. Ennek eredete a magyar Egyed személynév, mivel templomának Szent Egyed a védőszentje. Előtagja a Szászsebes és Vízakna közti Kisenyedtől különbözteti meg.

[szerkesztés] Története

A szász alapítású várost először 1299-ben említi oklevél. Helyén egykor római castrum állott. Vártemplomát 1333 és 1335 között építették polgárai. Az árpád-kori várat a 14. és 15. században bővítették, nyolc torony őrizte. 1437-ben a parasztsereg elfoglalta, de rövidesen feladta. 1600. szeptember 17-én Mihály vajda, majd Basta is felégette. 1658-ban a tatárok rabolták ki, 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról a leégett főiskolát és kollégiumot.

1704. március 13-án Rabutin gyújtotta fel, a város védelmében 30 diák esett el, emlékművük a Kápolna-dombon áll. A várost 1849. január 8-a és 17-e között az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák-vezette román felkelők elpusztították. A lakosság nem hitte, hogy az addig békés románok bántanák őket. Az ortodox-karácsony másnapján, éjszaka elszabadult a pokol. 800-1000 védtelen embert mészároltak le helyben, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. Közel ugyanennyien, akik mezítláb a környező hegyekbe menekültek, megfagytak a huszonnégy fokos, dermesztő hidegben. A vártemplomban, talán, kitarthattak volna, de nem számítottak a veszélyre. A férfiak a magyar szabadságharc seregében szolgáltak, így nem harc volt ez, hanem közönséges, aljas mészárlás-rablás. A Kollégium évszázados szellemi értékei a sárban végezték, a haramiák által többre becsült holmik kocsiszámra a támadókat gazdagították, jóllehet a kamarilla később parancsot adott visszaszolgáltatásukra. A halottak egy részét a vársáncba (a mai óvoda udvara), másik felét az addig mészoltónak használt, a vár sáncai melletti gödörbe temették, ahol az emléktábla áll. Római számok jelzik a pogrom puszta dátumát. A borzalmas halálnemek kiagyalóinak nem büntetés járt, hanem ma is álló szobrok, és szülőhelyük nevébe illesztett, felvett nevük hirdetik "dicső tetteiket".

Nagyhírű református kollégiumát 1622-ben Bethlen Gábor alapította (ma Bethlen Gábor Kollégium), ahol kiváló tanárok tanítottak, sok neves ember került ki falai közül. Innen indult Kőrösi Csoma Sándor ázsiai útjára.

1910-ben 8663 lakosából 6497 magyar, 1940 román és 163 német volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járásának székhelye volt. 2002-ben társközségeivel együtt 28 934 lakosából 22 596 román, 4787 magyar, 1464 cigány és 44 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• Bagolyvár (Ókollégium)
• Református vártemplom
• Pápai-Páriz Ferenc sírja a Kollégium melletti temetőben
• Tornakert

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1759. október 17-én Sipos Pál író.
• Itt született 1779. október 28-án Baricz György mérnök, műfordító.
• Itt született 1825. június 15-én Szász Károly költő, műfordító.
• Itt született 1846-ban Antal Géza orvos, az urológia nagy tudósa.
• Itt született 1846-ban Dósa Géza festőművész.
• Itt született 1878. augusztus 13-án Pogány Móric építész, a Batthyány-örökmécses tervezője.
• Itt született 1890-ben Makkai Sándor református püspök, történész, egyetemi tanár.
• Itt született 1895. február 6-án Dési Huber István, grafikus és festőművész.
• Itt született 1913-ban Jékely Zoltán költő.
• Itt halt meg 1816-ban Benkő Ferenc (kisbaconi) lelkész, mineralógus

[szerkesztés] Testvérvárosa

• Gyomaendrőd, Magyarország (1993)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Nagyenyed város honlapja