Csombord

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a romániai faluról szól. A fűszernövényt lásd itt: borsikafű.

Koordináták: é. sz. 46°18′22’’, k. h. 23°45′54’’46.3061111111, 23.765

Csombord
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Fehér
Rang	falu
Községközpont	Nagyenyed megyei jogú város
Népesség
Népesség	1365 (2002)
Földrajzi adatok
Terület	(belterület) 0,8 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csombord
é. sz. 46°18′22’’, k. h. 23°45′54’’46.3061111111, 23.765

Csombord (románul Ciumbrud) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján.

[szerkesztés] Fekvése

Nagyenyed központjától négy km-re keletre, a Maros bal partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Személynév -d képzős változatából való. A személynév alapja a borsikafű nyelvjárási elnevezése. Első említése: Chumburd (1220), nyílt változata először 1343-ban (Chombord).

[szerkesztés] Története

Középkori magyar lakossága a 16. században református hitre tért. Református gyülekezete a mai napig folyamatosan anyaegyház. Román lakói a 18. század elején költöztek be.

A 18–19. században a Kemény család és a nagyenyedi református kollégium birtoka volt.

1848–1849-ben az itteni kastélyában lakó Kemény István töltötte be Alsó-Fehér vármegye alispáni tisztét. 1849. január 8-án a Maros jegén, –24°C-os hidegben itt eskette fel csapatát Axente Sever, hogy bemennek Nagyenyedre. A nagyenyedi vérengzésben Axente nem vett részt, hanem végig Csombordon maradt. Sokan azonban éppen idemenekültek a városból a felkelők elől, ahol nem esett bántódásuk.

Már a 19. században az Erdélyi-hegyalja egyik legelismertebb bortermelő faluja volt, nagyrészt a Kemény bárók felelős gazdálkodása folytán.

[szerkesztés] Lakossága

1850-ben 595 lakosából 379 volt román, 167 magyar és 48 cigány nemzetiségű; 427 görög katolikus, 165 református és 3 római katolikus.
1900-ban 845 lakosából 450 volt román, 297 magyar és 98 cigány anyanyelvű; 552 görög katolikus és 283 református vallású. A lakosság 19%-a tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek 15%-a beszélt magyarul.
2002-ben 1365 lakosából 997 volt román és 352 magyar nemzetiségű; 989 ortodox és 344 református vallású.

[szerkesztés] Látnivalók

A Kemény-kastély a 18. század közepén épült, barokk stílusban.
Református temploma eredetileg a 13. században épült. A hajó legutolsó nagyobb átalakítására 1701-ben került sor. 1918-ban régi faharanglába helyébe kőtornyot építettek.
A szőlészeti iskola épülete késő barokk stílusú és a 18. században épült.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1830-ban Kemény Gábor politikus, 1878 és 1882 között földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter.
Itt született 1899-ben Vásárhelyi Boldizsár Kossuth-díjas útépítő mérnök.
Nagyenyedi diákévei alatt a Kemény-kastélyban töltötte a szünidőket Bolyai János.
Itt aludt Jókai Mór 1853. május 14-én.

[szerkesztés] Gazdasága

Szőlőművelés, bortermelés. Két leghíresebb borfajtája a rajnai rizling és egy cuvée, a plébános. Ezen kívül olaszrizlinget, muskotályt, traminit és chardonnayt is készítenek. Borai kaphatók a falu vinotékájában.
Rózsatermesztéssel több vállalkozás is foglalkozik a településen. Minden június utolsó szombatján rózsakiállítást rendeznek.

[szerkesztés] Oktatás

A nagyenyedi kollégium 1935-ben, a Kemény Árpádtól vásárolt földbirtokon borászati iskolát alapított. Az időközben nagy szakmai hírnevet szerző iskolát 1948-ban államosították és most Alexandru Borza Mezőgazdasági Szakiskola néven működik.
Négyosztályos magyar általános iskolai tagozat.