Alsógáld
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Alsógáld | |
---|---|
Az alsógáldi ortodox templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Megye | Fehér |
Rang | községközpont |
Beosztott falvak | Borosbenedek, Csáklya, Felsőgáld, Kismindszent, Lupşeni, Măgura, Poiana Galdei, Rajkány (Răicani), Vajasd és Zăgriş |
Polgármester | Romulus Raica (PNL) |
Népesség | |
Népesség | 2032 (2002) |
Község népessége | 4882 (2002) |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10,169 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
Alsógáld (románul Galda de Jos, németül Unterhanenberg) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Gyulafehérvártól 12 km-re észak–északkeletre található. Jósika Miklós szerint „Erdély egyik legregényesebb fekvésű helysége”.[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a Gál személynév -d képzővel ellátott alakjából ered és valószínűleg temploma középkori védőszentjéről kapta. 1280-ban Gald néven említik először.
[szerkesztés] Története
A középkorban magyarok lakták. (1461-ben Magyargáldnak nevezték.) Lakossága a 16. században református hitre tért.
A 18. században református egyháza már csak filia volt és az maradt a 20. századig. 1784. november 11-én Schultz alezredes határában megállította a felkelőket.
Fehér, később Alsó-Fehér vármegyéhez tartozott.
[szerkesztés] Népessége
- 1850-ben 972 lakosából 911 volt román és 52 cigány nemzetiségű; 963 görög katolikus vallású.
- 1900-ban 1417 lakosából 1390 volt román és 17 magyar anyanyelvű; 1380 görög katolikus vallású.
- 2002-ben 2032 lakosából 1956 volt román és 59 magyar nemzetiségű; 1916 ortodox, 38 református, 26 görög katolikus, 22 adventista és 16 római katolikus vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
- A kis dombon álló Kemény-kastély egy középkori udvarház helyén épült a 18–19. században, barokk stílusban. Ma elmegyógyintézetként működik. Tégla védőfalának egy kis része áll még a keleti oldalon.
- Fazsindelyes ortodox temploma egy másik kis dombon áll. 15. századi alapokon épült 1732-ben és belülről 1752-ből való, szép freskók borítják.
[szerkesztés] Gazdasága
Faipar, gyümölcstermesztés.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Municípiumok |
Bisztra (Bistra) |
Mihálcfalva (Mihalţ) |
- Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap