Mars
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A(z) „Mars” lehetséges további jelentéseiről lásd: Mars (egyértelműsítő lap).
 A Hubble űrtávcső által készített kép a Marsról |
||||||||||
| Pályaadatok | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Aphélium távolsága: | 249 228 730 km 1,665 991 16 CsE |
|||||||||
| Perihélium távolsága: | 206 644 545 km 1,381 333 46 CsE |
|||||||||
| Fél nagytengely: | 227 936 637 km 1,523 662 31 CsE |
|||||||||
| Pálya kerülete: | 1 429 000 000 km 9,553 CsE |
|||||||||
| Pálya excentricitása: | 0,093 412 33 | |||||||||
| Sziderikus keringési idő: | 686,9600 nap (1,8808 év) |
|||||||||
| Szinodikus periódus: | 779,96 nap (2,135 év) |
|||||||||
| Min. pályamenti sebesség: | 21,972 km/s | |||||||||
| Átl. pályamenti sebesség: | 24,077 km/s | |||||||||
| Max. pályamenti sebesség: | 26,499 km/s | |||||||||
| Inklináció: | 1,850 61° (5,65° a Nap egyenlítőjéhez képest) |
|||||||||
| Felszálló csomó hossza: | 49,578 54° | |||||||||
| Holdak: | 2 | |||||||||
| Fizikai tulajdonságok | ||||||||||
| Egyenlítői sugár: | 3402,5 km (a földi 0,533-szerese) |
|||||||||
| Poláris sugár: | 3377,4 km (a földi 0,533-szerese) |
|||||||||
| Lapultság: | 0,007 36 | |||||||||
| Felszín területe: | 1,448·108 km2 (a földi 0,284-szerese) |
|||||||||
| Térfogat: | 1,6318·1011 km3 (a földi 0,151-szerese) |
|||||||||
| Tömeg: | 6,4185·1023 kg (a földi 0,107-szerese) |
|||||||||
| Átlagos sűrűség: | 3,934 g/cm3 | |||||||||
| Felszíni gravitáció: | 3,69 m/s2 (0,376 g) |
|||||||||
| Szökési sebesség: | 5,027 km/s | |||||||||
| Sziderikus forgásidő: | 1,025 957 nap (24,622 962 óra) |
|||||||||
| Forgási sebesség: | 868,22 km/h | |||||||||
| Tengelyferdeség: | 25,19° | |||||||||
| Az északi pólus rektaszcenziója: | 317,681 43° (21 h 10 min 44 s) |
|||||||||
| Deklináció: | 52,886 50° | |||||||||
| Albedó: | 0,15 | |||||||||
| Felszíni hőm.: Kelvin Celsius |
|
|||||||||
| Atmoszféra | ||||||||||
| Felszíni nyomás: | 0,7–0,9 kPa | |||||||||
| Összetevők: | 95,72% szén-dioxid 2,7% nitrogén 1,6% argon 0,13% oxigén 0,07% szén-monoxid 0,03% vízpára 0,01% nitrogén-monoxid 2,5 ppm neon 300 ppb kripton 80 ppb xenon 30 ppb ózon |
|||||||||
A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a naprendszerben. A római hadistenről nevezték el, mivel a színe vérvörös. Két holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fizikai tulajdonságai
Mivel a Mars fele akkora átmérőjű, mint a Föld, ezért felszíne negyede, a tömege kb. nyolcada a Földének. A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni légnyomás mindössze 0,75%-a a földinek: 7,5 millibar, szemben a földi 1013 millibarral. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban van oxigén és víz. A kis felszini nyomás következtében a szén-dioxid -125 °C-on kicsapodik szénsavhó formájában. A víz csak 0 és +2 °C között folyékony halmazálapotú. 0 °C feletti hömérséklet csak ritkán fordul elő, télen az 50. szélességi foktól délre jelentős területeken csökken a hőmérséklet a szén-dioxid fagyáspontja alá. Az ekkor kicsapodó szénsavhó ugyanakkor nyáron elolvad. Igen fontos éghajlati jellemző a nagy napi hőingás.
A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán Ray Bradbury: Marsbéli krónikák című irodalmi műve.
[szerkesztés] Topográfiája
A Mars felszíne két jelentősen különböző részre tagolódik. Az északi sík vidéken lávafolyások találhatóak, míg a déli részen felföldek ősi becsapódások nyomaival. Földi távcsövekkel nézve a Mars szintén két részre tagolható, amelyek albedója (fényvisszaverő képessége) különböző.
A világosabb területeken vörös vasoxidban gazdag por és homok található. Ezeket régebben marsi földrészeknek hitték, emiatt vannak az ehhez hasonló elnevezések: Arabia Terra (Arab föld), vagy Amazonis Planitia (Amazon-medence). A sötét részeket tengereknek gondolták, ezért kaptak ilyen neveket: Mare Erytherium, Mare Sirenum és Aurorae Sinus (mare = tenger, sinus = öböl). A legnagyobb sötét rész, amely a Marson látható a Syrtis Major.
A Marsnak jégsapkája van a pólusokon, amely fagyott vizet és szén-dioxid-ot tartalmaz. Az Olympus Mons, a már nem működő pajzsvulkán, a 27 km-es magasságával a Naprendszer legmagasabb hegye. (A Földön a háromszor akkora gravitáció miatt nem lehet ekkora hegy.) Az Olympus Mons a Tharsis-régióban található, amelyen még több nagy kialudt vulkán is van. A Marson van a naprendszer legnagyobb kanyonrendszere, a Valles Marineris is, mely 4000 km hosszú és 7 km mély.
A Marsot rengeteg becsapódási kráter tarkítja. A legnagyobbak ezek közül a Hellas-medence, amelyet világosvörös homok borít.
Egyéb megjegyzések:
Nullszint: Mivel a Marson nincs óceán és így „tengerszint” sem, így nullszintnek az „átlagos gravitációs felszín”-t választották.
Nullmeridián: A Mars egyenlítőjét a forgása meghatározza, de a nullmeridiánt, a nullás hosszúsági kört nem. A Marson a Sinus Meridianiban jelöltek ki egy krátert, amely a nullmeridiánt kijelöli.
[szerkesztés] A Mars holdjai
A Marsnak két holdja van: a Phobos és a Deimos. Mindkettő kötött keringésű, vagyis mindig ugyanazt az oldalukat mutatják a Mars felé. Mivel a Phobos gyorsabban kering a Mars körül, mint ahogy a bolygó maga kering, az árapályerők lassan de állandóan csökkentik a pályasugarát, emiatt a Phobos majd a Mars felszínébe fog csapódni. Mivel a Deimos elég távol van, ezért a pályája egyre növekszik. Kis méretük és erősen elnyúlt pályájuk alapján valószínűleg két befogott aszteroidáról van szó. Mindkét holdat Asaph Hall fedezte fel 1877-ben és az ókori görög mitológia két figurájáról, Arész hadisten két fiáról nevezték el. Jelentésük „rémület” és „rettegés”, ami összefügg a bolygó nevének jelentésével is.
| Név | Átmérő (km) | Tömeg (kg) | Közepes pályasugár (km) |
Keringési idő |
|---|---|---|---|---|
| Phobos | 22,2 (27 × 21,6 × 18,8) | 1,08·1016 | 9378 | 7,66 óra |
| Deimos | 12,6 (10 × 12 × 16) | 2·1015 | 23400 | 30,35 óra |
[szerkesztés] A Mars felfedezése
Tucatnyi szovjet és amerikai, európai és japán űrszonda (keringőegység, leszállóegység, és marsjáró autó), indult már a Marshoz, hogy tanulmányozza a felszínét, éghajlatát és földrajzát. Durván ezek kétharmada elromlott, mielőtt teljesíthette vagy elkezdhette volna a feladatát.
A legsikeresebb programok a Mariner és a Viking-program, a Mars Global Surveyor, a Mars Pathfinder és a Mars Odyssey. A Global Surveyor képeket készített vízmosásokról és törmelékfolyamokról, amelyek azt sugallják, hogy lehetnek jelenleg is víztározószerű folyékony víz források a bolygó felszínén, vagy annak közelében. A Mars Odyssey megállapította, hogy nagy mennyiségű vízjég lerakódás található az északi félteke 60°-os szélességén a marstalaj felső három méterében.
2003-ban az ESA elindította a Mars Express űrszondát, amely a Mars Express Orbiterből és a Beagle 2 leszállóegységből állt. A Mars Express Orbiter a bolygó déli pólusán vízjég és szén-dioxid jég jelenlétét erősítette meg. Ezelőtt a NASA mutatta ki jelenlétüket az északi pólusnál. A Beagle 2-vel való kapcsolatfelvételi kísérletek mindezidáig meghiúsultak.
Ugyanebben az évben a NASA útjára indította a két marskutató járművet: a Spiritet (MER-A) és az Opportunityt (MER-B). Az űrjárművek három hét eltéréssel sikeresen leszálltak, elindultak és részletes panorámaképet küldtek vissza.
[szerkesztés] Magyar vonatkozások
Kármán Tódorról krátert neveztek el a Marson. Koordinátái: déli szélesség: 46,5°, keleti hosszúság: 59°. Ezen kívül még négy magyar vonatkozású kráternév található a Marson.
[szerkesztés] Vegyes
A Föld nagyjából 26 havonta van Marsközelben, mintegy 80 millió kilométeres távolságra, azonban ez az elliptikus keringési pályák miatt változik. Ennyi időnként van lehetőség a Mars felé űrhajót indítani a minimális üzemanyag-felhasználású Hohmann-pályán. Az űrhajó megérkezésekor a Mars éppen Földtávolban lesz. [1]
2003. augusztus 27-én 9:51-kor (UTC) volt a legközelebb a Mars a Földhöz 60 000 év óta: körülbelül 55 758 000 kilométerre.
1996. augusztus 6-án jelentette be a NASA, hogy az ALH84001 meteorit szerves anyagot tartalmaz olyan alakban, amely földi baktériumokhoz hasonlít, csak azoknál kisebb. Jelenleg is vitatják, hogy ezek valóban élő szervezetek voltak-e.[2]
2008. január 22-én egy marsjáró robot olyan sziklaképződmény képét küldte a földre, amely egy jetihez vagy majomszerű lényhez hasonlít. A bulvársajtónak köszönhetően ez megmozgatta a sci-fi rajongók fantáziáját.[3]
A vékony légkör miatt a felszínt erős ultraibolya és kozmikus sugárzás éri. Ennek kiküszöbölését, valamint a hőmérséklet emelését a NASA üvegházhatású gázokkal (metánnal és kéjgázzal), baktériumokkal, algákkal és zuzmókkal, majd speciális fenyőkkel kívánja elérni – ehhez számítások szerint kb. ötven évre lesz szükség. Ha azonban életet találnak, leállítják a projektet.[4]
 A Mars mérete a Földhöz képest |
 A Mars a pólusoknál lévő jégsapkával |
.jpg/120px-Mars_Twin_Peaks_(1024px).jpg) Nagy felbontású színes Pathfinder-felvétel 1997-ből az „Ares Vallis” régióról, amely a Mars egyik legkövesebb területe. Az ikercsúcsok (twin peaks) láthatóak a távolban. |
[szerkesztés] Kapcsolódó témakörök
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ http://www2.jpl.nasa.gov/basics/bsf4-1.html Chapter 4. Interplanetary Trajectories: Earth to Mars via Least Energy Orbit
- ^ Magyar Virtuális Enciklopédia – Élet a marson?
- ^ Does this show there's life on Mars? - The Times
- ^ Fenyőerdőket telepítene a NASA a Marsra (Index.hu, 2007. július 17.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Mars-hírek A Hírek.Csillagászat.hu rovata
- Friss hírek a Marsról magyarul
- Mars rovat (origó)
- A Mars Global Surveyorral kapcsolatos cikkek
- Egy magyar oldal a Marsról
- A vörös bolygó
- Mars-látkép (Google Mars)
- Mars-panoráma látkép (Fotoausflug.de)
- NASA Mars Fact Sheet
- The Political Economy of Very Large Space Projects (Journal Of Evolution and Technology)
- Introduction to Martian topography, with Hubble Space Telescope photos
- BBC News story on ice deposits on Mars
- BBC News update on water on Mars
[szerkesztés] Térképi források
| A Naprendszer |
|---|
 |
| Nap · Merkúr · Vénusz · Föld · Mars · Ceresz · Jupiter · Szaturnusz · Uránusz · Neptunusz · Plútó · Erisz |
| bolygók · törpebolygók · holdak: Föld · Mars · Jupiter · Szaturnusz · Uránusz · Neptunusz · Plútó · Erisz |
| Apró testek: meteoroidok · kisbolygók, kisbolygók holdjai (kisbolygó-öv) · Kentaur típusú objektumok · Neptunuszon túli objektumok (Kuiper-öv, szórt korong) · üstökösök (Oort-felhő) |
| Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája |
