Kisbolygó-öv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát.
Részletek a cikk vitalapján.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

A kisbolygó-öv a Naprendszerben a Mars és a Jupiter pályája közötti, nagy mennyiségű, különböző méretű égitestet tartalmazó területe. A Naprendszer bolygói egy síkban keringenek a Nap körül. Ugyanebben a síkban található a kisbolygó-öv is.

A csillagászok feltételezése szerint a bolygók a csillagok kialakulásával együtt jönnek létre. A kialakult csillag körül még nagy mennyiségű anyag kering, melyek ütközéseik közben összetapadhatnak, vagy szétrobbanhatnak. Ezek ugyanolyan irányban, egy síkban keringenek a csillag körül, előbb-utóbb nagyobb objektumok is létrejönnek, melyek még jobban vonzzák a többit. A kellően nagyra növő objektumok aztán a pályájuk környezetében szinte minden más objektummal előbb-utóbb ütköznek, aminek az eredménye az, hogy az égitest kisöpri a pályáját. Így keletkeznek általában a bolygók.

Ez a folyamat különböző ideig zajlik, nagyobb kozmikus karambolok hatására a létrejövő objektumok darabjai akár újra szét is szóródhatnak. Az is előfordulhat azonban, hogy egy sávban nagyon hosszú ideig nem képes egyik objektum sem kisöpörni a teljes pályát, például egy szomszédos pályán keringő, nagyon nagy tömegű objektum zavaró hatása miatt. Feltételezések szerint a kisbolygó öv is egy ilyen, nem kitakarított bolygó-pálya, melyet a Jupiter zavaró hatása gátolt meg a bolygóvá válásban.

A kisbolygó-öv legnagyobb égitestje a Ceres. Ez a gömb alakú kisbolygó az övezet tömegének mintegy negyedét tartalmazza. Kellően hosszú idő alatt belőle alakulhatna ki egy újabb bolygó a Naprendszerben. Rajta kívül azonban több millió különböző méretű kisbolygó, szikla, kő, por, vagy elemi részecske alkotja a kisbolygó-övet.