Xenon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

54 jód ← xenon → cézium Kr ↑ Xe ↓ Rn 54 Xe Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	xenon, Xe, 54
Elemi sorozat	nemesgázok
Csoport, periódus, mező	18, 5, p
Megjelenés	színtelen
Atomtömeg	131,293(6) g/mol
Elektronszerkezet	[Kr] 4d10 5s2 5p6
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 18, 8
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	gáz
Sűrűség	(0 °C, 101,325 kPa) 5,894 g/L
Olvadáspont	161,4 K (-111,7 °C, -169,1 °F)
Forráspont	165,03 K (-108,12 °C, -162,62 °F)
Olvadáshő	2,27 kJ/mol
Párolgáshő	12,64 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 20,786 J/(mol·K)
Critical pressure	5,84 MPa
Critical temperature	289,8 K (16,6 °C)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 83 92 103 117 137 165
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös lapcentrált
Oxidációs állapotok	0, +2, +4, +6 (ritkán több mint 0) (gyengén savas oxid)
Elektronegativitás	2,6 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 1170,4 kJ/mol
	2.: 2046,4 kJ/mol
	3.: 3099,4 kJ/mol
Atomsugár (számított)	108 pm
Kovalens sugár	130 pm
Van der Waals-sugár	216 pm
Egyebek
Mágnesség	nem mágneses
Hővezetési tényező	(300 K) 5,65 mW/(m·K)
Hangsebesség	(liquid) 1090 m/s
CAS-szám	7440-63-3
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Xenon izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 124Xe 0,1% 1,1 E17 y ε ε no data 124Te 126Xe 0,09% Xe stabil 72 neutronnal 127Xe mest. 36,4 d ε 0,662 127I 128Xe 1,91% Xe stabil 74 neutronnal 129Xe 26,4% Xe stabil 75 neutronnal 130Xe 4,1% Xe stabil 76 neutronnal 131Xe 21,29% Xe stabil 77 neutronnal 132Xe 26,9% Xe stabil 78 neutronnal 133Xe mest. 5,243 d Beta- 0,427 133Cs 134Xe 10,4% Xe stabil 80 neutronnal 135Xe mest. 9,10 h Beta- 1,16 135Cs 136Xe 8,9% 2,36 E21 y Beta- no data 136Ba
Hivatkozások

Xenon, vegyjele Xe rendszáma 54. Színtelen, szagtalan, savanyú ízű, a levegőnél nehezebb gáz, nemesgáz. Előfordul a légkörben igen kis mennyiségben (9·10^-5 térfogatszázalék, 4·10^-5 tömegszázalék). Az első előállított nemesgáz-vegyületet xenonnal alkották meg.

[szerkesztés] Tulajdonságai

A Xenon nem rendelkezik szabad vegyértékelektronnal, ezért nemesgáznak, vagy inert gáznak hívják. Habár inert gáz, ez mégsem a megfelelő kifejezés, ugyanis a xenonnak legalább 80 vegyülete ismert. Egy gázzal töltött csőben a xenon kék fénnyel sugároz, amikor a gáz részecskéi elektromosság által gerjesztve vannak.

Forráspontja nagy atomtömege ellenére is nagyon alacsony (150 K alatt van).

[szerkesztés] Vegyületei

A xenon fluorral és klórral molekularácsos vegyületeket képez. Ilyen például a xenon-diklorid, XeCl₂, a xenon-difluorid, XeF₂, a xenon-tetrafluorid, XeF₄, és a xenon-hexafluorid XeF₆. A xenon-difluorid molekula alakja lineáris, a xenon-terafluorid sík négyzet, a xenon-hexafluorid torzult oktaéder alakú. A xenon-fluoridok közönséges körülmények között színtelen, szilárd vegyületek. A xenon-halogenidek csak nehezen állíthatók elő (nagy energiát igényel a xenon viszonylag stabil elektronszerkezetének megbontása és megfelelő számú párosítatlan spinű elektron létrehozása). A xenonnak oxidjai is ismeretesek, ilyen a xenon-trioxid (XeO₃, xenon(VI)-oxid) és a xenon-tetraoxid (XeO₄, xenon(VIII)-oxid). Mindkettő nagyon bomlékony vegyület. Vizes oldatban erősen savas közegben a xenon(VI)-oxid erős oxidálószer, a halogenidionokat elemi halogénné, a mangán(II)-vegyületeket mangán-dioxiddá oxidálja.

[szerkesztés] Felhasználási területek

Ez a gáz a legszélesebb körben a xenonlámpákban, amelyek többek között vakuként vagy stroboszkópként használatosak. Továbbá, a xenonívlámpák színhőmérséklete megközelítőleg azonos a déli napéval, ezért napszimulátorokban, és például IMAX filmvetítő rendszerekben is használatos.