Felezési idő
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- E szócikk a kinetikusan elsőrendű bomlások felezési idejével foglalkozik. A kémiai reakciók felezési ideje itt található.
A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik. Tipikus példa a radioaktív részecskék bomlása. A radioaktív bomlás jellemzöi: az élettartam (közepes élettartam, τ), a felezési idő (T1/2) és a bomlási állandó (λ). A még radioaktív részecskék számát az időben egy csökkenő exponenciális függvény írja le. Az e-hatványaként felírt alak kitevőjének az együtthatóját nevezzük bomlási állandónak. Az élettartam az az idő, amire a részecskék e-edrésze bomlik el. A bomlási paraméter és az élettartam egymás reciprokai.
[szerkesztés] Fontosabb összefüggések
Először levezetés nélkül közöljük a fontosabb összefüggéseket:
[szerkesztés] A felezési időre vonatkozó kapcsolat származtatása
Egy radioaktív izotóp bomlásánál az izotópok számát az időben csökkenő exponenciális függvény írja le:
ahol N(t) az izotópok száma a t időpillanatban, N(0) pedia az N értéke t = 0 pillanatban, λ pedig egy magtól függő állandó, amit bomlási állandónak nevezünk.
Mivel a felezési idő azt az időtartamot adja meg, amely alatt a kezdeti érték felére csökken N, ez a következőképp számolható:
ahol T1/2 a felezési időt jelöli, ezt szeretnénk kifejezni az egyenletből.
A felezési idő független a kezdeti értéktől, az N(0) kiesik az egyenletből, és a felezési időt a következőképp kapjuk:
Mivel - ln0,5 = ln2, írhatjuk, hogy
Innen
[szerkesztés] Biológiai felezési idő
Biológiai vagy eliminációs felezési időnek nevezzük azt az időtartamot, amely alatt a szervezet a felvett vagy véráramba juttatott radioaktiv, toxikus vagy gyógyhatással rendelkező anyag mennyiségét a felére csökkenti. Jelölése T1/2. Az eliminációban biológiai (anyagcsere, kiválasztás), fizikai (radioaktiv bomlás) és kémiai (vegyületek lebomlása) folyamatok együttesen vesznek részt.
A gyógyszertanban, ezen belül a farmakokinetikában használatos felezési idő megadja azt az időtartamot, ami alatt a vérbe jutott gyógyszer koncentrációja a felére csökken. Habár ebben a folyamatban is több tényező játszik szerepet, májon keresztül történő elimináció esetén a folyamat leírható egy exponenciális függvénnyel:
ahol:
- Ct a koncentráció t idő elteltével,
- C0 a kezdeti koncentráció t = 0 időpontban,
- k az eliminációskonstans.
Az eliminációskonstans és a felezési idő közötti összefüggést az alábbi egyenlet adja meg: