Magyar Képzőművészeti Egyetem
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Magyar Képzőművészeti Egyetem | |
| University of Fine Arts Budapest (angol) | |
| Alapítva | 1871 |
| Hely | Budapest, Mo. |
| Típus | állami egyetem |
| Tantestület | kb. 120 fő (2006[1]) |
| Hallgatók | kb. 210 fő (nappali tagozat, 2006[2]) |
| Rektor | Kőnig Frigyes |
| Honlap | www.mke.hu |
A Magyar Képzőművészeti Egyetem a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központja, állami egyetem Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69-71. szám alatt. A tanintézmény 1871-ben Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde néven alakult meg, 1908-tól Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola, 1945-től Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működött, mai nevét 2001 óta viseli.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A magyarországi képzőművészeti felsőoktatás megszervezésének igénye a 19. század közepére, a nemzeti romantika megerősödésével vált sürgetővé. Addig magyar képzőművészek csak külhoni akadémiákon, tanintézményekben képezhették magukat, s mind fontosabb kérdéssé vált egy nemzeti művészeti tanintézet felállítása. Az 1861-ben megalakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, s ezen belül is Keleti Gusztáv festő és műkritikus állt a kezdeményezés élére. Ennek köszönhetően nyílt meg 1871 októberében, egy bérelt terézvárosi házban a mai egyetem jogelődje, a képzőművészeket és rajztanárokat képző Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde. A Keleti igazgatta intézmény első tanárai közé tartozott Székely Bertalan és Schulek Frigyes.
A kis hallgatói létszámmal induló Mintarajztanoda hamar kinőtte a terézvárosi épületet, így az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elhatározta egy önálló, tanításra és kiállításra egyaránt alkalmas székház megépítését. Végül mai helyén, a korabeli Epreskertben, a Sugárúton (Andrássy úton) 1876-ra készült el a 71. szám alatti épület Rauscher Alajos, a 69. szám alatti központi épület pedig 1877 novemberére Láng Adolf tervei alapján, Lotz Károly belső freskóival és Róth Zsigmond színes ablakaival. A Mintarajztanodának és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokának is helyet adó, ma ismert épületegyüttes neoreneszánsz stílusban épült fel. Az intézmény az elkövetkezendő évtizedekben egyre szélesebb körű képzést nyújtott, s intézményei mind több epreskerti épületre kiterjedtek (Festészeti Mesteriskola, Szobrászati Mesteriskola, Női Festőiskola stb.), de a nyugati akadémiák színvonalát továbbra sem érte el. 1896-ban kivált belőle az Iparművészeti Iskola, a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jogelődje, s 1908-tól az intézmény neve Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola.
1920-ban Lyka Károly vezetésével átszervezték a tanintézményt. A mesteriskolákat összevonták, s a tanárképzés helyett a művészképzésre helyezték a hangsúlyt. A második világháborút követően az immár Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működő intézményben az iparművészképzés végleg megszűnt, a képzőművészeti szakok viszont differenciálódtak (freskó-, mozaikfestés, gobelintervezés stb.), és elindult a restaurátorok képzése. 1971-ben az intézmény egyetemi rangot kapott, később megindult a díszlet- és jelmeztervezői, majd a látványtervezői szak is.
A tanintézmény története során a rektorok mellett (listájuk lejjebb látható) a tanári kart is mindenkor elismert képzőművészek erősítették, olyan alkotók, kiknek híre külföldön éppúgy ismert, mint idehaza. Az intézmény oktatói közé tartozott a festő-grafikus Ferenczy Károly, Vaszary János, Olgyai Viktor, Berény Róbert, Kmetty János, Bernáth Aurél, Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Koffán Károly, a szobrász Ferenczy Béni.
[szerkesztés] Rektorai 1871-től napjainkig
|
|
[szerkesztés] Szervezeti felépítése
A Magyar Képzőművészeti Egyetem főépülete Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69–71. szám alatt található, itt van az egyetem kiállítóterme, a Barcsay-terem is, továbbá 1949 óta az épületben működik a Budapesti Bábszínház (korábban Állami Bábszínház) is. Az egyetem további intézményei az Epreskert néven is ismert épületkomplexum (VI. kerület, Kmetty György utca 26–28., öt épület kálváriával), valamint a Feszty-ház (VI. kerület, Bajza utca 39.). Az egyetem saját művésztelepe a Tihanyban található Somogyi József Művésztelep.
A tanszékek a következőek: Intermédia Tanszék, Képgrafika Tanszék, Festő Tanszék, Szobrász Tanszék, Tervezőgrafika Tanszék, Látványtervező Tanszék, Restaurátorképző Intézet, Pedagógiai Tanszék, Művészetelméleti Tanszék, Művészettörténet Tanszék, Nyelvi Lektorátus.
A következő művészeti szakirányokra lehet jelentkezni:
- intermédia
- képgrafikus
- tervezőgrafikus
- festő
- látványtervező
- restaurátorképzés folyik a festmény-, faszobor-, kőszobor- és tárgyrestaurátori szakokon
- vizuális nevelőtanár
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ Oktatók névsora az egyetem honlapján. A tantestület megoszlása: 18 egyetemi tanár, 22 docens, 40 adjunktus és tanársegéd, 39 szakoktató és óraadó tanár.
- ^ Hallgatók névsora az egyetem honlapján.
[szerkesztés] Külső hivatkozások / Lásd még
- Felvételi előkészítő - Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (mome) felvételi előkészítő
- Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
- Iparművészet
- Magyar Iparművészeti Múzeum
 |
Látnivalók, érdekességek |
|---|---|
| Andrássy út | Bábszínház | Benczúr Ház | Budapesti Operettszínház | Drechsler-palota | Epreskert | Király utca | Kodály körönd | Kormányzati negyed | Magyar Állami Operaház | Millenniumi Földalatti Vasút | Nyugati pályaudvar | Oktogon | volt Párizsi Nagyáruház | Westend City Center | |
| Múzeumok, oktatás | |
| Az Operaház múzeuma | Ernst Múzeum | Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem | Magyar Képzőművészeti Egyetem | Ráth György Múzeum | Régi Zeneakadémia | Terror Háza | Postamúzeum | Zeneakadémia |
Gémes,