Tihany
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Tihany | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség | Balatonfüredi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 8237 |
| Körzethívószám | 87 |
| Népesség | |
| Népesség | 1453 (2001) |
| Népsűrűség | 53,17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 27,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Tihany
|
|
Tihany Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten.
A mai település ezen kívül abban tűnik ki a többi magyar település közül, hogy az elmúlt években itt volt a legmagasabb egy főre eső jövedelem, és országosan itt a legmagasabbak az ingatlanárak.[1]
Híres, ma már csak emlékként meglévő adottsága volt a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely az apátsági templom és a visszhang domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták.
Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tyiho”) szóban keresendő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A másik eltűnt emlék
A félsziget alapzatát a sárgás-fehér pannon homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villanak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Errre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található Félkövér szövegmeg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel.
A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy 40-50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök (Congeria ungulacaprae-k). Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda örzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét. Szegények :(®
[szerkesztés] Természeti adottságai, tagolódása
Tihany szárazon a 71-es úton, az északi partról gépkocsival (busszal), kerékpáron vagy gyalog közelíthető meg, mivel a vasút nem állandóan a partvonalon halad, megálló csak Aszófőn van és pl. a Tihany expressz is csak Balatonfüreden áll meg. (Tíz év múlva várhatóan csak az országút marad, mert ez a vonal nem kifizetődő.) A 71-es útról lekanyarodva az országút a Gödrös nevű földrajzi egység és szabad strand mellett visz el, és a kiépített part mellett számtalan horgászhely és pihenőpad található.
Vízen a település a Szántód és Tihany között nem az egész éven át közlekedő kompon, (vagy egyéb hajón, esetleg úszva) közelíthető meg a félszigetnek a tóba legmesszebb benyúló pontjánál. A félsziget legmagasabb része a Csúcs-hegy.
A félszigetet a kompkikötőtől keleti irányban lehet a part mentén megtekinteni, míg a nyugati oldalon a Sajkodon át vezető úton, amely a part mellett gépkocsik elől le van zárva, és amely út végében egy kikötő van, de a szigetet így nem lehet körbejárni. (Bozsai öböl)
A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelemi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is. Itt találhatók az egykori gejzír működésének maradványai.
A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók az amúgy itthon először (1952) itt Nemzeti Park kategóriába sorolt környéken. A természetvédelemnek ezt a minősítését az egyedülálló geológiai képződmények indokolták, mivel számos vulkáni eredetű kőzet és terepképződmény található a tájban.
A helyi házak nagyrésze is az itt bányászott tihanyi fekete kőből épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett. A terület a Bakony–Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, "amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán (7,5–8 Ma) volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt «vulkáni süveg» magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára." – írják róla a geológusok.
A két lefolyástalan területen található (volt krátergödör) tavak és a Balaton-part nádasait rendszeresen aratják, a kitermelt nádat még ma is szívesen használják tetőfedésre és egyéb célú, főleg építőipari értékesítésre. A halászat és földművelés mára már nem jelentős, főleg, hogy a Balaton halállománya megcsappant és erősen átalakult, ezért a helyben lakók az idegenforgalmat szolgálják ki, mind ingatlanaikkal, mind munkaerejükkel.
[szerkesztés] Történeti múltja, emlékei
Régészeti leletek tanúskodnak a vaskori és bronzkori helyben lakókról, de voltak itt római telepesek is, akiknek itt volt vízi átkelőhelye a Balatonon.
Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. András királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. A kolostor latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg Pannonhalma, másolata ennél több helyen, például itt.
A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek kerültek, amely rend az apátságot a XVIII. század során újjáépítette, majd az államosításban elvesztette. Ma már ismét az ő tulajdonuk, az épületet ismét renoválták, és a két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe. Egyébként az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.
A tihanyi dombon vár, illetve erőd is állott, amelyet a török háborúk idején az ellenség nem tudott elfoglalni. Nyomai illetve maradványai ma is láthatók a félsziget számos turistaútvonala, tanösvénye, azaz jelzett sétaterv térképei segítségével. Ilyen útvonal a Lóczy-Tanösvény (Nyereg-hegy, Csúcs-hegy, Gejzírmező, Aranyház, Kiserdő-tető, Óvár, Barátlakások érintésével). De van „Történelmi emlékhelyek” túra is a Barátlakások, Apáti templomrom, Újlaki templomrom köré szervezhetően.
Műemléknek számít még az apátság altemploma mellett az rgykori apátsági pince-présház együttese. Kirándulásra csábít az Óvár-hegy földsáncrendszere is, mely a középkorban remetetelep volt. Továbbá fontos épület együttes a tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen, illetve a Kálvária-hegyen lévő tihanyi kálvária is.
Tihanyban halászták, amikor még volt, a gardát, a látott halat, amelyet a halleső halász a parti hegy tetéjéről figyelt, és észelt sötét foltként, majd jelzett a vízen lévő társainak, merre haladjanak.
Tihanyban nyaralt és dolgozott sok éven át Illyés Gyula és Borsos Miklós is. De számos más művészt és alkotót is megihletett a táj, akár úgy is, hogy munkájának olyan címet adott, amelyben a Tihany szó előfordul.
[szerkesztés] Legújabb nevezetességei, látványosságai
A Pisky sétányon haladva megtekinthető a berendezett Parasztgazda házát és itt található a Halászcéh és a Fazekasház épülete is. Tihany látnivalói közé tartozik a Babamúzeum is, melyben népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babák láthatók. A látogatható tihanyi obszervatóriumban a Föld mágneses terének változásait figyelik. Ebben az épületben kapott helyet a geofizikus Eötvös Loránd emlékkiállítása is.
Nem látogatható a parton található MTA Limnológiai kutatóintézet, amely többek közt a halak életével és a Balaton vízminőségének vizsgálatával foglalkozik.
- üdülők
- vitorlás kikötők
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Akit a hely természeti értékei érdekelnek, az olvassa el Futó János (szerk.): A Tihanyi-félsziget. A Balaton-felvidék természeti értékei III. Veszprém 2002 c. kiadványt ISBN 9632027582, ISSN 15863441.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az önkormányzat honlapja
- Tihany linkek
- Magyar, angol és német ismertetés Tihanyról
- Térképek, túrák Tihanyról
- Európai borutak portál
- WebMa Tihany videótérkép
- Több tihanyi térkép egy helyen
- A tihanyi Bencés apátság honlapja
- A tihanyi szabadtéri múzeum
- Különféle ajánlatok Tihanyból
- Netcafé reklám
- Tihanyi babamúzeum
- Tihany térképe
- Megyei turinfo
- THE kikötője
- Tihanyról készült térképek adatai
- Különféle ajánlatok
- Angol nyelvű balatoni ajánló
- Angol nyelvű tihanyi túra ajánló
- Tihanyi térképek
- Hasznos adatok Tihanyról
- A tihanyi kikötő és más fényképek
- Fényképek egy bencés eseményről
- Tihany az Irány Magyarország honlapján
- emagyarországi pont Tihanyban
- Sok fénykép egy tihanyi kirándulásról
- Földtani publikáció összefogl. Tihanyról
- Az Architeca Hungarica Tihanyról
- A tihanyi (ált.) iskola honlapja
- A Balaton-felvidéki Nemzeti Park
- Tihany a szeporszag.hu -n
- Térkép Kalauz – Tihany
- Tihany az eSzállás portálon
- Tihany - képgaléria
- Légifotók Tihanyról
