Farkas Ádám (szobrász)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Farkas Ádám (Budapest, 1944. november 21.) szobrász, rektor, egyetemi tanszékvezető, egyetemi tanár.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
- 1961-1964 között Képző- és Iparművészeti Gimnázium, Kerámia szak, Budapest.
- 1964-1968 Magyar Képzőművészeti Főiskola, szobrász szak, Mikus Sándor osztály.
- 1968-1969 Écoles des Beaux-Arts, Párizs, szabad hallgató.
- 1985-1990 között országgyűlési pótképviselő volt.
- 1990 től a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára. (1990-ben Magyar Képzőművészeti Főiskola).
- 1992 től szobrász tanszék vezetője, egyetemi tanár.
- 2002 től a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora.
A szentendrei Grafikai Műhely alapító tagja és első elnöke volt, a szentendrei Art’éria Galériának is alapítói közé tartozik. A Szimpozionok és Alkotótelepek Társaságának egyik vezetője, az AIAP (UNESCO) magyar nemzeti bizottságának irányítója. A Szentendre Művészetéért Alapítvány (MűvészetMalom) kuratóriumának elnöke. A brit királyi szobrásztársaság tagja (FRBS).
[szerkesztés] Díjak, kitüntetések
- Az I. Nemzetközi Rajztriennálé díja, Nürnberg (1979)
- VIII. Országos Kisplasztikai Biennále III. díj (1979)
- Fa és környezete kiállítás, I. díj, Cegléd (1979)
- Munkácsy Mihály-díj (1983)
- VIII. Országos Kisplasztika Biennále, I. díj, Pécs; (1983)
- Szobrászat szabad térben kiállítás, II. díj, Salgótarján; (1984)
- VI. Országos Érembiennále, "Civitas Fidelissima"-díj, [[Sopron] (1987)
- Érdemes művész; (1989)
- XI. Országos Kisplasztikai Biennále, I. díj, Pécs (1989)
- XIII. Országos Kisplasztikai B., Pécs, a MKISZ díja. (1993)
[szerkesztés] Főbb művei
[szerkesztés] Egyéni kiállítások
- Szentendre (1968, 1972),
- Műcsarnok, Budapest (1973, 1993),
- Charlottenburg Múzeum, Koppenhága (1975),
- Magyar Nemzeti Galéria (1978),
- Szentendrei Képtár (1982),
- Kunstmesse, Bázel (1983),
- Pécsi Galéria (1991),
- Holbein Haus, Augsburg (1988),
- Limburg (1991),
- Antwerpen (1992)
[szerkesztés] Főbb alkotások
- Szentendrei Köszöntőszobor (festett beton, 1973-80),
- A Föld Ereje (mészkő szökőkút, 1987-89), Gazdagrét
- A Kőesés Villányi Szoborpark (1986-88)
- Emlékmű Emlékmű (Recsk, 1991)
- Kőemlék a jövőből (Vigadó tér 1995)
- Az erő nyomai (Szabadság tér, 1996)
- 1956-os emlékmű (Pécs, 1996)
[szerkesztés] Köztéri munkái
- Dekoratív gobelin (1969, Világbank Székház, Párizs);
- Dombormű (1975, Növénytani Kutató Központ);
- Ködkarcoló (tölgyfa, 1977, Nagyatád, szoborpark);
- Dombormű (1977, Budapest, Kálvin téri aluljáró);
- Gobelin (1979, Világbank székháza, Párizs);
- Köszöntőszobor (festett beton, 1980, Szentendre, Duna-part);
- Dombormű (alumínium, 1980, Székesfehérvár, Technika Háza);
- A termés (mészkő, gránit, 1981, Tápiógyörgye);
- szökőkút (mészkő, 1983, Budakeszi);
- szökőkút (mészkő, 1988, Kispest);
- A Nap születése (mészkő, 1987, Óbuda);
- Kőesés (félmárvány, 1986–1988, Villány, szoborpark);
- szökőkút (mészkő, 1988, Hajdúböszörmény);
- A Föld ereje, szökőkút (mészkő, 1991, Budapest, Gazdagréti lakótelep);
- Recski emlékmű (félmárvány, gránit, 1991);
- A feléledt oszlop (gránit, 1992, Fujimi Kogen);
- Háborús emlékmű (vörös és fehér márvány, 1993, Csobaj);
- Fehér oszlop (márvány, 1994, Balatonboglár);
- Kőemlék a jövőből (vörös márvány, 1995, Kereskedelmi és Hitelbank, Vigadó tér);
- Az erő nyomai (márvány, 1996, Budapest, Szabadság tér, Bankcenter);
- 1956-os emlékmű (fekete és vörös márvány, 1996, Pécs);
- Életfa (mészkő, 1996, Tiszaújváros).
Műveit az alábbi gyűjtemények őrzik:
- Ferenczy Múzeum (Szentendre);
- Fővárosi Képtár;
- Gulbekian Múzeum (Lisszabon);
- István Király Múzeum (Székesfehérvár);
- Janus Pannonius Múzeum (Pécs);
- Magyar Nemzeti Galéria;
- Városi Múzeum, Nürnberg.
[szerkesztés] Publikációk
Fényt kapott kezek (Baranyay András pannonhalmi kiállítása, Pannonhalmi Szemle (2001/III) Jegyzetfosszíliák (Gálics István grafikái a győri Városi Képtárban, Új Művészet 2001/VII.) Benső tájakon (Marc Chagall a budapesti Zsidó Múzeumban, Pannonhalmi Szemle 2001/IX Post scriptum, post print és más dolgok (Pavel Makov a győri Képtárban, Balkon 2001/X.) Ronda, de szép (Kopasz Tamás kiállítása a Godot Galériában, Új Művészet 2001/XII.) A világra nyomott ablak (6. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Győr, Balkon 2001/XII.) Elnyűhetetlen szürrealizmus (Farsang Sándor kiállítása a győri Képtárban, Új Művészet 2002/II.) Kezelt kövek és kéz-kövületek spirituális térben (Valkó László a győri Akadémia Galériában, Új Művészet 2002/X.) Zene kezekre (Baranyay András komáromi kiállítása, Új Művészet 2003/I.)
[szerkesztés] Bibliográfia
Jelek és olvasatok című albumának bemutatója: 2006. április 26.
VADAS J.: Múltba nyíló kapuk, ÉS, 1971. november 11.; TÓTH A.: Farkas Ádámnál, MŰV, 1973/2; LÓSKA L.: Szoborvázlatok, szoborgondolatok. Beszélgetés Farkas Ádámmal, MŰV, 1979/4; HANN F.: Farkas Ádám – Beszélgetés a szobrásszal. Kismonográfia, Szentendre; LÓSKA L.: Tektonikus formák bronzban. Farkas Ádám szobrairól, MŰV, 1987/9; KOVÁCS O.: kat., bev. tan., Pécs, 1991; KOVÁCS P.: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992; WEHNER T.: kat., bev. tan., Műcsarnok, Palme Ház, 1993; P. SZABÓ E.: Párbeszéd a kővel, párbeszéd a világgal. Interjú Farkas Ádám szobrászművésszel, MŰV, 1997/5-6.; ROMVÁRY F.: A pécsi ’56-os mártíremlék, Bp., 1997; KMML, 1999.
)