Andrássy út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Világörökség

m·v·sz

Budapest, Andrássy út
és Millenniumi Földalatti Vasút

1896-os kép az Andrássy útról (Sugárútról) az Opera elől

Adatok

Ország

Magyarország

Típus

Kulturális helyszín

Kritériumok

{{{kritériumok}}}

Felvétel éve

2002

Az Andrássy út (korábban Sugárút, Sztálin út, Népköztársaság útja) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületében, a Terézvárosban található. Az út a Belvárost köti össze a Városligettel.

Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.

[szerkesztés] Története

Terézváros fő ütőere a 19. századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külsőbb területekkel és a Városligettel. Bár a Király utcán még villamos is közlekedett, keskeny vonalvezetése miatt a század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom kiszolgálására. Ezen kívül Terézváros zsúfolt beépítettsége elzárta a természetes légáramlásokat, így tovább nehezítve az amúgy is egészségtelen és zsúfolt városrész helyzetét.

Omnibusz az egykori Andrássy úton

A Pesti Hírlap 1841. évi 18. számában jelent meg Kossuth Lajos „Mire van szüksége Pest városának, hogy magára fővárosi alakot öltsön?” című írása, melyben a Városerdőig nagy fasorok ültetését kívánta. „Mi szép és kényelmes leend a pestiekre nézve ez árnyas fasorok közt a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szűk ronda Király utcát s annak unalmas vég nélküli házsorát.”

A problémák orvoslására vetette fel gróf id. Andrássy Gyula miniszterelnök egy új sugárút építésének tervét (Már a reformkorban is gondoltak egy új út létesítésére itt, lásd keretes cikk). Eleinte néhány képviselő ellenezte a tervet, mivel az új sugárút gyakorlatilag nem kapcsolódott az akkori országutakhoz. Végül 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és 1870. évi LX. törvénycikkben a Sugárút építésével kapcsolatban a terület megszerzésére és kiépítésére 6,7 millió koronát, a kisajátításokra pedig további 9,7 millió koronát szavazott meg, mely utóbbi összeg az újonnan kialakítandó telkek eladásából visszafizetendő volt. Bár a Sugárút építése 1871-ben elkezdődött, a kivitelezéshez szükséges pénzügyi háttér megteremtésére csak 1872. március 9-én sikerült a hitelszerződéseket megkötni. Közben a kormány 1871-ben egy újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A két grandiózus új út egy akkor még gödörként tátongó nyolcszögletű téren – az Oktogonon – találkozott.

A Millenniumi Földalatti Vasút az Andrássy út alatt

Andrássy út és mögötte a Hősök tere

Bár az útpálya hamar elkészült, a házak lassan épültek. Az építkezés kezdetén a korábbi zegzugos környéken leromboltak számos házat, így mintegy tízezer ember hajléktalanná vált átmenetileg. Az eredeti tervek szerint a Sugárúti épületeknek 1872-től 5 éven belül el kellett készülniük, a környező utcák házainak felhúzására 10 évet szántak. Az épületek tervezésével többek között Ybl Miklóst és Linczbauer Istvánt bízták meg. Az új út egységes eklektikus-neoreneszánsz stílusa ennek is köszönhető, nem csupán annak, hogy épületei egyazon időszakban keletkeztek.

Az 1873-as gazdasági válság lelassította az építkezéseket, sőt 1876-ra több vállalkozó vissza is adta a Fővárosnak a telket, mert nem tudták időben teljesíteni a szerződéseket. Ekkor ismét nagyszabású építkezési hullám vette kezdetét – immáron nem pénzügyi vállalkozókkal, hanem a felső-középosztály, illetve főurak részvételével: az első telektulajdonosok között volt többek között Szili Kálmán, Szemlér Mihály, gróf Erdődy István, gróf Keglevich Ilona, gróf Dessewffy Aurél, gróf Zichy Jánosné. Ők főleg a Sugárút legkülső részén, a villanegyedben építkeztek.

A mai Operaház helyén mocsaras környéken egy kétes hírű csárda állt, mely sokáig hátráltatta az új díszes Sugárút építését, de végül sikerült azt a telket is kisajátítani. Az út utolsó telkét 1885-ben építették be.

Az utat 1876. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között. Eleinte Sugárút-nak hívták, majd 1885-ben nevezték el gróf Andrássy Gyuláról. Az út a lovak patáit kímélendő fakockás borítású volt.

Az Andrássy út belváros felőli vége

Az Andrássy út régen

A Millenniumi ünnepségek (1896) közeledtével a Városliget felé a tömegközlekedés megoldatlansága ismét előtérbe került. Ekkor Balázs Mór (a Budapesti Villamos Városi Vasút vezérigazgatója) felvetése nyomán az Andrássy út alatt egy földalatti vasút építését határozták el, mely két év alatt el is készült, tovább növelve az új díszsugárút presztízsét.

[szerkesztés] Felosztása

Az Andrássy út három szakaszra osztható. A szakaszokon mind a beépítettség, mind az útpálya elrendezése és szélessége különbözik.

Az első szakasz a Deák Ferenc tér és az Oktogon között húzódik. Az útszakasz hossza 844 m, szélessége 34 m. Itt az út zártsorú, 3-4 emeletes épületek, bérházak között fut.
Az Oktogon hossza 95 méter.
A középső szakasz az Oktogon és a Kodály körönd között található. Itt az út szélessége már 45,5 m. Az 563 m hosszú szakaszon a zártsorú építés megmarad, de az épületek alacsonyabbak és az út szélességének köszönhetően megjelenik a szervízút, így e szakasz már inkább fasor jellegű.
A Kodály körönd átmérője 123 méter.
A harmadik szakasz a Kodály körönd és a Hősök tere között fekszik. Ennek hossza 656 m, szélessége itt is 45,5 m. Az utat itt különálló paloták, villák szegélyezik.

[szerkesztés] Fontosabb helyszínek

Karácsonyi díszfények

Az Andrássy út légifotója

Postamúzeum (Andrássy út 3.) [1]
Volt Harkányi Palota, Andrássy út 4. Tervezte Lechner Ödön, épült 1896-ban.
Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) [2]
Az egykori Balettintézet épülete
A „pesti Broadway” – a Nagymező utca környéke, színházi negyed
A Liszt Ferenc tér és a Jókai tér – divatos szórakozónegyed
Az Oktogon tér
A Terror Háza múzeum (Andrássy út 60.) [3]
A régi Zeneakadémia (Andrássy út 67.) ≈≈
- Liszt Ferenc-emlékház (Vörösmarty utca 35.) [4]
Budapest Bábszínház (Andrássy út 69.) [5]
A régi Műcsarnok ≈≈
- Magyar Képzőművészeti Egyetem (Andrássy út 69-71.) [6]
A MÁV székháza (Andrássy út 73-75.) [7]
Kodály Zoltán-emlékház (Kodály körönd 1.) [8]
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MUOSZ) székháza (Andrássy út 101.) [9]
Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum (Andrássy út 103.) [10]

[szerkesztés] Lásd még

Terézváros
Millenniumi Földalatti Vasút
Millennium
Hősök tere
Városliget
Klein & Fraser, Lechner Ödön, Feszl Frigyes
irányítható webkamera az Oktogonnál

[szerkesztés] Források

Végváry Annamária: A Sugárút és a Körút története
Szabó Ferenc: Terézváros Budapest szívében (könyv+CD), 1998, ISBN 9630355779

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Terézváros

	Múzeumok, oktatás
	Látnivalók, érdekességek
	Andrássy út \| Bábszínház \| Benczúr Ház \| Budapesti Operettszínház \| Drechsler-palota \| Epreskert \| Király utca \| Kodály körönd \| Kormányzati negyed \| Magyar Állami Operaház \| Millenniumi Földalatti Vasút \| Nyugati pályaudvar \| Oktogon \| volt Párizsi Nagyáruház \| Westend City Center
	Az Operaház múzeuma \| Ernst Múzeum \| Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum \| Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem \| Magyar Képzőművészeti Egyetem \| Ráth György Múzeum \| Régi Zeneakadémia \| Terror Háza \| Postamúzeum \| Zeneakadémia