Japán jen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A jen (japánul: 円, en, nyugaton yen) Japán hivatalos fizetőeszköze. Ezenfelül széles körben használják tartalékvalutaként az amerikai dollár és az euro után. ISO 4217 kódja JPY és 392. Latin átírásban a jen szimbóluma a ¥, ami Japánban kandzsival írva 円.

Tartalomjegyzék 1 Etimológiája 2 Története 3 Érmék 4 Bankjegyek

[szerkesztés] Etimológiája

A japán jen rokona a kínai jüan és a koreai won. Eredetileg ugyanúgy írták kandzsival a japán jent, mint a kínai jüant (圓, pinjin: yuán). A modern japán írás ma az egyszerűsítet sindzsitai írásjegyet használja (円), ami különbözik az egyszerűsített kínaitól (圆), illetve a Kínában informálisan használt 元 írásjegytől. A jen latin szimbóluma a ¥, egy Y két vízszintes vonással. Ez egyúttal a jüan szimbóluma is, habár az anyaországban gyakran fordul elő egy vonással. Az ISO-rövidítések a JPY (japán jen) és a CNY (kínai jüan) pénznemkóddal különböztetik meg a két pénznemet.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Érmék

Jelenleg használatban lévő érmék
Kép	Értéke	Technikai adatok
		Átmérője	Vastagsága	Tömege	Anyaga
	1	20 mm	1,2 mm	1 g	100% alumínium
	5	22 mm	1,5 mm	3,75 g	60–70% réz 30–40% cink
	10	23,5 mm	1,5 mm	4,5 g	95% réz 3–4% cink 1–2% ón
	50	21 mm	1,7 mm	4 g	75% réz 25% nikkel
	100	22,6 mm	1,7 mm	4,8 g
	500	26,5 mm	2 mm	7 g	72% réz 20% cink 8% nikkel

[szerkesztés] Bankjegyek

Jelenleg Használatbanlévő Bankjegyek
Kép		Érték	Méret	Szín	Leírás
Előoldal	Hátoldal				Előoldal	Hátoldal
[1]	[2]	1000	239 × 76 mm	kék	Nogucsi Hidejo	a Fudzsi, a Motoszuko-tó és cseresznyevirágok
[3]	[4]	2000	239 × 76 mm	zöld	a Sureimon	egy jelenet a Gendzsi regényéből, és írójának, Muraszaki Sikibunak a portréja
[5]	[6]	5000	239 × 76 mm	bíbor	Higucsi Icsijó	Kakicubata-dzu (Ogata Kórin íriszeket ábrázoló festménye)
[7]	[8]	10 000	239 × 76 mm	barna	Fukudzava Jukicsi	a Bjódó-in (平等院) templom főnixszobra