Kaukázus
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- Ez a szócikk a hegységről szól. Az azonos nevű együtteshez lásd: Kaukázus (zenekar).
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban. Általában Európa dél-keleti határának tekintik. A Kaukázust két különálló hegység alkotja: a Nagy-Kaukázus és a Kis-Kaukázus.
A Kaukázus kb. 28,5-23,8 millió évvel ezelőtt keletkezett az északra mozgó Arábiai-lemez és az Eurázsiai-lemez ütközéséből. A hegyrendszer a Himalája egyik folytatását alkotja, amely ugyancsak hasonló módon jött létre az Eurázsiai-lemez és az Indiai-lemez ütközésében. A régióban gyakoriak a nagyobb földrengések ezekből az aktivitásokból. A Nagy-Kaukázusban kevés a vulkáni aktivitás (vannak mégis olyan vulkáni alakzatok mint az Elbrusz vagy a Kazbek), az Kis-Kaukázus nagyrészt vulkáni eredetű. A grúziai Dzsavakheti Vulkáni Fennsík és a környék vulkáni vonulatai a régió legfiatalabb és kevésbé stabil geológiai alakzatai.
A Nagy-Kaukázus Szocsi közeléből indul ki kelet – észak-kelet felé és Bakunál ér véget. A Kis-Kaukázus párhuzamosan halad átlagosan 100 km-re délre. Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és Irán határa ebben a hegységben húzódik, amely nem mindig a gerincen van. A Meszkheti-hegység a Kis-Kaukázus része.
A Nagy- és Kis-Kaukázust a Likhi-hegység köti össze, amely elválasztja a Kolkhida-alföldet és a Kura-medencét. A Talis-hegység délkeleten található. Az Kis-Kaukázus és az Örmény-felföld alkotja a Transzkaukázusi-fennsíkot.
A Kaukázus legmagasabb csúcsa és egyben Európa legmagasabb csúcsa az Elbrusz (5642 m). A hegység tíz legmagasabb hegye magasabb mint bármely hegy Európában, a Kaukázuson kívül.
Lásd még: Nyugat-Kaukázus
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fontosabb hegyek
A Kaukázus tíz legmagasabb hegycsúcsa:
| Hely | Név | Tszf. magasság (méter) | Ország |
|---|---|---|---|
| 1. | Elbrusz | 5 642 | Oroszország |
| 2. | Skhara | 5 201 | Grúzia |
| 3. | Dikh-Tau | 5 198 | Oroszország |
| 4. | Kostan-Tau | 5 150 | Oroszország |
| 5. | Puskin | 5 100 | Oroszország |
| 6. | Janga | 5 051 | Oroszország/Grúzia |
| 7. | Kazbek | 5 047 | Grúzia |
| 8. | Tetnuld | 4 974 | Grúzia |
| 9. | Katin-Tau | 4 970 | Oroszország |
| 10. | Sota Rusztaveli | 4 960 | Grúzia |
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Hőmérséklet
A Kaukázus éghajlata függőlegesen (a magassággal) és vízszintesen (a földrajzi szélességgel és helyzettel) is változik. A hőmérséklet a magasság növekedésével csökken. Az átlagos évi hőmérséklet a tengerszinten fekvő abháziai Szuhumiban 15 °C, míg a Kazbek hegy oldalán, 3700 m magasságban −6,1 °C. A Nagy-Kaukázus északi oldala 3 °C-kal hidegebb mint a déli. A fennsíkok és az Kis-Kaukázus Örményországban, Azerbajdzsánban és Grúziában sokkal kontinentálisabb éghajlattal rendelkeznek, éles különbséggel a téli és a nyári hónapok hőmérséklete között.
[szerkesztés] Csapadék
A legtöbb területen a csapadékmennyiség keletről nyugatra nő. A magasságnak köszönhetően a Kaukázus nagyobb mennyiségű csapadékot kap, mint az alacsony fekvésű területek. Az észak-keleti régiók (Dagesztán) és a Kis-Kaukázus déli része szárazabb. Az abszolut minimum évi csapadékmennyiség 250 mm az észak-keleti Kaszpi-medencében. A Nyugat-Kaukázusban nagy a csapadékmennyiség. A Nagy-Kaukázus déli oldala is több csapadékot kap mint az északi oldal. A Nyugat-Kaukázus évi csapadékmennyisége 1000-4000 mm, míg a Kelet- és Észak-Kaukázusé (Csecsenföld, Ingusföld, Oszétia, Kabard- és Balkárföld, Kakheti, Kartli stb.) 600-1800 mm. Az abszolut maximum évi csapadék 4100 mm a Mtirala hegy környékén (Meszkheti-hegység, Adzsária). A Kis-Kaukázus (Dél-Grúzia, Örményország és Nyugat-Azerbajdzsán) csapadékmennyisége (a Meszkheti-hegységet leszámítva) 300 és 800 mm között változik évente.
A Kaukázus ismert a nagy hóesésekről, de a nem szélirányban elhelyezkedő hegyoldalak nem kap annyi havat. Ez különösen igaz a Kis-Kaukázusra, amely valamennyire el van zárva a Fekete-tengertől érkező nedvességtől és kevesebb csapadékot kap (hó formájában) mint a Nagy-Kaukázus. Az átlagos téli hótakaró a Kis-Kaukázusban 10-30 cm. November és április között gyakoriak a lavinák. Néhány helyen (Szvanetia, Észak-Abházia) a hó vastagsága elérheti az 5 métert. Az Ahiskho hegy környékén, amely a Kaukázus leghavasabb helye, gyakoriak a 7 méterees havak.
[szerkesztés] Magyar vonatkozások
A hegység egyik első kutatója a magyar Déchy Mór földrajztudós volt.
