Dagesztán
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
 |
|||||
| Államforma | autonóm köztársaság | ||||
| Hivatalos nyelvek | orosz, agul, avar, dargin, kumik, lak, lezg, tabaszaran | ||||
| Főváros | Mahacskala |
||||
| Legnagyobb város | Mahacskala | ||||
| Köztársasági elnök |
Muku Alijev | ||||
| Terület | 50,3 ezer km2 | ||||
| Népesség - 2002. évi adat - népsűrűség |
2 576 531 fő ? 2 |
||||
| Időzóna | UTC +3 (NYISZ: ?) | ||||
| Államalapítás | ? | ||||
A Dagesztáni Köztársaság (oroszul Респу́блика Дагеста́н) vagy röviden Dagesztán az Oroszországi Föderáció tagköztársasága, vagy a hivatalos közigazgatási megnevezéssel köztársasági alanya. Területre és népességre az Észak-Kaukázus legnagyobb köztársasága.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Neve
Neve a „hegy” jelentésű török dağ szóból ered, amelyhez a „föld” jelentésű perzsa utótag kapcsolódott. Neve perzsául és arabul داغستان.
[szerkesztés] Földrajza
Szomszédai: északon a Kalmük Köztársaság, nyugaton a Csecsen Köztársaság, északnyugaton Sztavropol kerület, délen Azerbajdzsán, délnyugaton Grúzia, illetve kelet felől a Kaszpi-tenger (partvonala mintegy 400 kilométer).
Legnagyobb észak-déli kiterjedése 400 kilométer, kelet-nyugati irányban 200 kilométer. A moszkvai időzónához tartozik.
Legmagasabb pontja a 4485 méter magas Bazardüzü.
A köztársaságban, amelynek jórésze hegyvidék, több, mint 1800 folyó van. Ezek közül a legnagyobbak: Szulak folyó, Szamur folyó, Terek folyó.
[szerkesztés] Éghajlata
Klímája nyáron forró és száraz, a tél azonban a hegyvidékeken kemény. Az átlagos hőmérséklet januárban +2 °C (35,6 °F), júliusban +30 °C (86 °F). Az északi síkságokon évi átlagban 200 milliméter eső esik, a hegyekben 800 millliméter.
[szerkesztés] Demográfiája
Mivel a sok magas és járhatatlan hegy megnehezíti az ország részei közti kapcsolattartást, Dagesztán etnikailag nagyon vegyes és lakói még mindig őrzik a törzsi életformát. Oroszország más részeitől eltérően a lakosság gyors ütemben növekszik.
- Népesség: 2 576 531 (2002)
- Város: 1 102 577 (42,8%)
- Vidék: 1 473 954 (57,2%)
- Férfi: 1 242 437 (48,2%)
- Nő: 1 334 094 (51,8%)
- Nők aránya 1000 férfihez: 1074
- Átlagos kor: 25,2 years
- Város: 25,1 év
- Vidék: 25,2 év
- Férfi: 24,0 év
- Nő: 26,3 years
- Háztartások száma: 570 036 (összesen 2 559 499 ember)
- Város: 239 338 (1 088 814 ember)
- Vidék: 330 698 (1 470 685 ember)
- Születési statisztika (2005)
- Születések száma: 40 814 (születési ráta 15,5)
- Elhalálozások száma: 15 585 (halálozási ráta 5,9)
[szerkesztés] Etnikai csoportok
Dagesztánban nagyon sok etnikum él együtt. A 2002-es oroszországi népszámlálás szerint a népesség háromnegyedét északkaukázusi népek teszik ki (köztük avarok, darginok és lezgek). Az oroszok részaránya az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. A dagesztániak kilenctizede mohamedán vallású.
| Népszámlálás 1926 | Népszámlálás 1939 | Népszámlálás 1959 | Népszámlálás 1970 | Népszámlálás 1979 | Népszámlálás 1989 | Népszámlálás 2002 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Avarok | 177 189 (22,5%) | 230 488 (24,8%) | 239 373 (22,5%) | 349 304 (24,5%) | 418 634 (25,7%) | 496 077 (27,5%) | 758 438 (29,4%) |
| Darginok | 125 707 (16,0%) | 150 421 (16,2%) | 148 194 (13,9%) | 207 776 (14,5%) | 246 854 (15,2%) | 280 431 (15,6%) | 425 526 (16,5%) |
| Lezgek | 90 509 (11,5%) | 96 723 (10,4%) | 108 615 (10,2%) | 162 721 (11,4%) | 188 804 (11,6%) | 204 370 (11,3%) | 336 698 (13,1%) |
| Lakok | 39 878 (5,1%) | 51 671 (5,6%) | 53 451 (5,0%) | 72 240 (5,1%) | 83 457 (5,1%) | 91 682 (5,1%) | 139 732 (5,4%) |
| Tabaszaranok | 31 915 (4,0%) | 33 432 (3,6%) | 33 548 (3,2%) | 53 253 (3,7%) | 71 722 (4,4%) | 78 196 (4,3%) | 101 152 (4,3%) |
| Rutulok | 10 333 (1,3%) | 20 408 (2,2%) | 6 566 (0,6%) | 11 799 (0,8%) | 14 288 (0,9%) | 14 955 (0,8%) | 24 298 (0,9%) |
| Agulok | 7 653 (1,0%) | 6 378 (0,6%) | 8 644 (0,6%) | 11 459 (0,7%) | 13 791 (0,8%) | 23 314 (0,9%) | |
| Cakurok | 3 531 (0,4%) | 4 278 (0,4%) | 4 309 (0,3%) | 4 560 (0,3%) | 5 194 (0,3%) | 8 168 (0,3%) | |
| Kumikok | 87 960 (11,2%) | 100 053 (10,8%) | 120 859 (11,4%) | 169 019 (11,8%) | 202 297 (12,4%) | 231 805 (12,9%) | 365 804 (14,2%) |
| Nogajok | 26 086 (3,3%) | 4 677 (0,5%) | 14 939 (1,4%) | 21 750 (1,5%) | 24 977 (1,5%) | 28 294 (1,6%) | 38 168 (1,5%) |
| Oroszok | 98 197 (12,5%) | 132 952 (14,3%) | 213 754 (20,1%) | 209 570 (14,7%) | 189 474 (11,6%) | 165 940 (9,2%) | 120 875 (4,7%) |
| Azeriek | 23 428 (3,0%) | 31 141 (3,3%) | 38 224 (3,6%) | 54 403 (3,8%) | 64 514 (4,0%) | 75 463 (4,2%) | 111 656 (4,3%) |
| Csecsenek | 21 851 (2,8%) | 26 419 (2,8%) | 12 798 (1,2%) | 39 965 (2,8%) | 49 227 (3,0%) | 57 877 (3,2%) | 87 867 (3,4%) |
| Mások | 43 861 (5,6%) | 52 031 (5,6%) | 61 495 (5,8%) | 63 787 (4,5%) | 57 892 (3,6%) | 58 113 (3,2%) | 25 835 (1,0%) |
Ezeken kívül még körülbelül negyven kisebb etnikum él Dagesztánban, páldául a hinukok mintegy 200 főt számlálnak. A köztársaság belsejében négy várost laknak a hunzibok és a kunzalok. A lingua franca (közös nyelv) Dagesztánban az orosz.
[szerkesztés] Története
A régióról szóló legkorábbi feljegyzések az itt elhelyezkedő Kaukázusi Albánia államról szólnak a Kr. e. 4. századból. (Nincs köze Albániához, a latin eredetű név „hegyvidéket” jelent. Az állam fővárosa Derbent volt, nagyobb városai Chola, Toprak Kala és Urceki. A mai Dagesztán északi részét pogány törzsek szövetsége ellenőrizte. Kaukázusi Albánia az 1. században még a mai Azerbajdzsán, illetve a lezgek által lakott területek felett is uralkodott. Később a Római Birodalom, majd a perzsa Szasszánida Dinasztia alávetette. A területen korán meggyökerezett a kereszténység.
Az 5. században a győztes Szasszánidák alapították Derbent erős várát, amelyet a különböző népek által adott nevek a Kaukázus, illetve a Kaszpi-tenger régiója kapujaként jelöltek meg. Dagesztán északi részét a hunok foglalták el, majd utánuk az (eurázsiai) avarok. (Nem tisztázott, hogy a jelenleg a régióban élő kaukázusi avarok milyen viszonyban állnak a később a Kárpát-medencét benépesítő eurázsiai avarokkal.) Közép-Dagesztán hegyvidékein jött létre az avarok uralta keresztény Sarir állam, amely az 5. századtól egészen a 12. századig fennállt, bár a hatalmas Kazár Birodalom, illetve a Kalifátus szomszédsága a 9. századig folyamatos fenyegetést jelentett a számára.
A Derbent feletti uralmat 664-ban az arabok szerezték meg a perzsáktól, és a kazárokkal is összecsaptak Dagesztán birtoklásáért. A bennszülöttek 904-ben és 913-ban is felkeltek az arabok ellen, de az iszlám hit erősen gyökeret vert először a városokban, majd a vidáken is. A 15. századra a kaukázusi albániai kereszténység eltűnt. Egyedüli emléke a 10. századi datunai templom.
| Oroszország közigazgatási beosztása |  |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A Föderáció alanyai | |||||||||||||
|
|||||||||||||
| Szövetségi körzetek | |||||||||||||
| Központi | Távol-Keleti | Északnyugati | Szibériai | Déli | Uráli | Volga-menti | |||||||||||||
