Belgorodi terület
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Belgorodi terület (Белгородская область) | |
|
|
 |
|
| Székhely | Belgorod |
| Terület | 27 100 km2 |
| Népesség (2005) | 1 511 600 fő |
| Népsűrűség | 55,8 fő/km2 |
| Járások száma | 21 járás (rajon), 1 városkörzet (gorodszkoj okrug) |
| Alapítás | 1954. január 6. |
| Rendszámtábla-kód | 31 |
A Belgorodi terület (oroszul: Белгородская область) az Orosz Föderáció része, egyik jogalanya (szubjekt); a Központi Szövetségi Körzethez tartozik. Az ország délnyugati vidékén, Moszkvától 5–700 km-re fekszik. Északon a Kurszki, keleten a Voronyezsi területtel, valamint nyugaton és délen 540 km hosszan Ukrajnával határos. Közigazgatási központja Belgorod.
Területe 27 100 km²; lakossága 1 511 600 fő (2005), népsűrűsége 55,8 fő/km².
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Természetföldrajz
[szerkesztés] Domborzat, vízrajz
A terület a Közép-orosz hátság délnyugati és déli részét foglalja magában. Domborzata többnyire alföldi jellegű, lapos dombos, eróziós síkság. Felszínét sok helyen völgyek, vízmosások szabdalják. Legmagasabb pontja 277 m (Prohorovi járás).
Felszíni vizekben szegény, bővízű folyói vagy nagyobb tavai nincsenek. Területének alig 1%-át foglalják el felszíni vizek, lápok. Viszonylag jelentősebb folyói: északnyugaton a Dnyeper mellékfolyója, a Vorszkla; valamint a Don vízgyűjtőjéhez tartozó Donyec, Tyihaja Szoszna és a területet észak-déli irányban átszelő Oszkol.
[szerkesztés] Ásványkincsek
A híres kurszki mágneses mező 80%-a a Belgorodi területhez tartozik. Itt található Oroszország összes feltárt vasérckészletének mintegy 40%-a. Csak a jó minőségű (30-40% fémtartalmú) készleteket több 10 milliárd tonnára becsülik. A legjelentősebb érctelepek a Belgorodi, a Sztarooszkoli és a Novooszkoli járásban találhatók. Egyéb ásványi kincsek közül kisebb mennyiségben apatit, bauxit, nagyobb menniységben mészkő fordul elő. Számos ásványvízforrást is hasznosítanak.
[szerkesztés] Éghajlat
Éghajlata mérsékelten kontinentális. Viszonylag enyhe a tél és hosszú, kevéssé csapadékos a nyár. Az éves középhőmérséklet az északi részeken 5,4 °C, a délkeleti részeken 6,7 °C. A leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete −8 °C, a júliusé 20 °C. A fagymentes napok száma 155–160 körül mozog, a tenyészidő 180–190 nap. A csapadék mennyisége az északi és nyugati vidékeken 540–550 mm, de keleten és délkeleten egyes években csupán 400 mm.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
Az északi erdős sztyepp-övezetnek ezen a vidékén az eredeti növénytakaró csak kevés helyen maradt meg, helyén nagy kiterjedésű szántóföldek húzódnak. Nagyobb részük termékeny podzolos feketeföld (csernozjom); a folyóvölgyekben alluviális talajok, az északkeleti tájakon szürke erdőtalajok a jellemzők. Az összterület 10%-át – az ültetvényekkel együtt 12,5%-át – erdő foglalja el, ennek kb. 800 ha-nyi része védett. A lombos erdők jellemző fafajtái a tölgy, a kőris, a juhar, a folyók menti homokteraszokon elterjedtebb az erdei fenyő. Az erdőt gyakran rétek, sztyeppés vidékek váltják fel, ahol a növénytakarót a cserje- és fűfélék gazdagsága jellemzi.
Az állatvilágot őz, vaddisznó, vörös róka, görény, nyest, mezei nyúl, több rágcsáló-féle képviseli. A területen 279 madárfajt számoltak meg, küzülük 152 faj helyben fészkelő. Legelterjedtebbek a veréb- és a szalonkafélék, a lúdakat 30, a ragadozómadarakat 21 faj képviseli.
Az itt előforduló állatfajok kb. 10%-a védett.
[szerkesztés] Természetvédelmi területek
- "Lesz na Vorszkle" (Vorszkla-folyó menti erdő) – a Boriszovi járásban
- "Jamszkaja sztyepp" – a Sztarooszkoli járásban.
[szerkesztés] Történelem
A Belgorodi területet mint közigazgatási egységet a mai határok között 1954. január 6-án hozták létre. Korábban, 1779 és 1954 között legnagyobb része a Kurszki kormányzósághoz (később: -területhez) tartozott.
A 16. század végétől ezen a vidéken védelmi vonalat hoztak létre az orosz földek védelmére. A 17. század közepére a mintegy 800 km hosszú védvonal Tambovon át egészen Szimbirszk városáig ért. (Maradványai Hotmizsszk falu mellett ma is láthatók.) A védelmi rendszer központja az erődítménnyé alakított Belgorod volt, ahol az ún. Nagy Belgorodi ezred állomásozott. Az ezred bátran harcolt a Poltava melletti híres ütközetben, ezért részére I. Péter cár zászlót adományozott.
1727-ben alakították meg a Belgorodi kormányzóságot, mely a mainál jóval nagyobb területet – benne pl. Brjanszk, Kurszk, Orjol városát – foglalt magában és 1779-ig állt fenn. A 18. század végére a védvonal elvesztette katonai jelentőségét. Az egykori kormányzóság címerét a mai Belgorodi terület vette át.
A II. világháború idején a vidéken súlyos harcok folytak. A háború egyik híres és véres tankcsatája Pokrov környékén zajlott le, melynek tiszteletére történelmi emlékhelyet, a településen pedig közadakozásból templomot emeltek.
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Ipar, bányászat
A helyi nehézipar alapja a kiemelt jelentőségű vasércbányászat. Az országban kitermelt vasérc kb. harmadát az itteni – Belgorod, Sztarij Oszkol, Gubkino, Sebekino környéki – bányák adják. A vasércet helyi ércdúsító kombinátokban dolgozzák fel. Sztarij Oszkolban működik az elektrokohászat központja, mely jó minőségű acélt állít elő a gépipar számára.
További meghatározó iparágak: fémfeldolgozás, gépgyártás – energetikai, gyógyszeripari, élelmiszeripari és vegyigépek gyártása, – továbbá vegyi- és gyógyszeripar, építőanyagipar. Az élelmiszeriparon belül különösen nagy súllyal szerepel a cukorgyártás. A legfontosabb ipari városok, illetve vállalatok:
- Belgorod: energetikai gépgyár, többek között különleges berendezéseket állítanak elő atomerőművek számára ("Bel-energomas")
- Sztarij Oszkol: elektrokohászati kombinát, acélgyártás, acélcsövek gyártása, hengermű; gépkocsik, traktorok elektromos berendezéseinek gyára
- Sebekino: vegyipari kombinát, gyógyszergyár ("Bel-vitamin"); gépgyár
- Lebegyinszki ércdúsító kombinát
- Sztojlenszk ércdúsító kombinát
- Gubkino
- Valujki
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A régió a feketeföld-övezethez tartozik ezért mezőgazdasági adottságai kedvezőek. A megművelt terület nagysága 2,7 millió ha (az összterület 80%-a), ennek 70%-a feketeföld. A szántóföldi növénytermesztésben legnagyobb a gabonafélék (főleg búza és árpa) aránya, jóval kisebb a takarmánynövényeké (kukorica). Az ipari növények közül különösen fontos a cukorrépa termesztése, hiszen ez a terület a cukorgyártás egyik országos jelentőségű központja.
[szerkesztés] Közlekedés
A terület helyi viszonylatban fejlett úthálózattal rendelkezik. Itt haladnak keresztül azok az országos jelentőségű fő közúti és vasútvonalak, melyek Moszkvát és az ország középső tájait Ukrajna déli vidékeivel kötik össze: a szövetségi M-2-es "Krim" autóút, illetve a Moszkva-Harkov-Szevasztopol vasúti fővonal. A terület összes vasútvonalainak hossza csaknem 700 km. Szilárd burkolatú, autóval járható útjainak hossza 8500 km.
[szerkesztés] Népesség
A lakossága összlétszáma 1 511 600 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 65,8%. A népsűrűség 55,8 fő/km², az Orosz Föderáció 15. legsűrűbben lakott régiója. Az átlagéletkor 38,5 év, a gazdasági szempontból aktív munkavállalók aránya 46%.
Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint: orosz – 93%, ukrán – 5%. A további 2% megoszlik a belaruszok, örmények, azeriek, tatárok, németek, cigányok, moldávok, grúzok között.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Zárójelben a lakosság száma 2005-ben:
- Belgorod (340 900)
- Sztarij Oszkol (217 400)
- Gubkin (86 300)
- Sebekino (45 600)
- Alekszejevka (39 300)
- Valujki (35 800)
- Novij Oszkol (20 600)
- Sztroityel (20 100)
[szerkesztés] Politika, közigazgatás
A Belgorodi terület élén a kormányzó, Jevgenyij Szavcsenko áll, akit első alkalommal 1993-ban neveztek ki, majd 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban újraválasztották. A 2005. október 16-ai választások eredményeként a területi dumában a 35 képviselői hely megoszlása:
- Egységes Oroszország Párt: 20 hely
- Kommunista Párt: 4 hely
- Liberális Demokrata Párt: 2 hely
- Haza Szövetség: 1 hely
- Helyi nagyvállalatok vezetői: 8 hely. (A helyi hatalmi szervek támogatásával, olyan választási körzetekből, ahol az Egységes Oroszország Párt nem indított jelöltet.)
2006. január 1. óta a Belgorodi területen 337 helyi önkormányzat működik. Közülük 1 városi körzet (городской округ) – a közigazgatási központ, Belgorod – és 21 járás (район), továbbá 28 városi község és 287 falusi község. A járások a következők:
[szerkesztés] Járások
- Alekszejevkai járás
- Belgorodi járás
- Boriszovi járás
- Valujki járás
- Vejgyelejevkai járás
- Volokonovkai járás
- Grajvoroni járás
- Gubkini járás
- Ivnyai járás
- Korocsai járás
- Krasznojei járás
- Krasznogvardejszkojei járás
- Krasznojarugai járás
- Novooszkoli járás
- Prohorovi járás
- Rakitnojei járás
- Rovenyki járás
- Sztarooszkoli járás
- Csernyankai járás
- Sebekinoi járás
- Jakovlevoi járás
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Belgorodi terület kormányzójának és kormányának portálja (oroszul)
- A Belgorodi terület információs portálja (oroszul)
| Oroszország közigazgatási beosztása |  |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A Föderáció alanyai | |||||||||||||
|
|||||||||||||
| Szövetségi körzetek | |||||||||||||
| Központi | Távol-Keleti | Északnyugati | Szibériai | Déli | Uráli | Volga-menti | |||||||||||||
