Kirgiz szom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

ISO 4217 kód KGS

Fizetőeszközként használja Kirgizisztán

Infláció 6,4%

Forrás The World Factbook, 2007.

Váltópénz

1/100 tyiyn

Érmék 1, 10, 50 tyiyn; 1, 3, 5 szom

Bankjegyek 1, 10, 50 tyiyn; 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 szom

Központi bank Kirgiz Nemzeti Bank

Weboldal www.nbkr.kg

Árfolyam napi árfolyam

A szom Kirgizisztán hivatalos pénzneme, használatát 1993-ban vezették be. Maga szó oroszul egy halfajtát jelent, kirgizül azonban jelentése „egy darab fémérc”, azt a fizetőeszközt jelenti, ami a szovjet idők előtt volt forgalomban az országban. A szom ragozása: 1 szom, 2 (vagy több) szom-ov (az orosz nyelv szabályai szerint). Az országban 2008 elején bevezették a fémpénzeket, hat különböző névértékben, addig csak papírpénz volt forgalomban.

[szerkesztés] Története

A pénz külső megjelenésében Kirgizisztán önkifejezése, az ország büszkesége jelenik meg, figyelembe véve a forgalomban lévő készpénz mennyiségét, eloszlását és a mindennapi életben való tartós jelenlétét.

Kirgizisztán új pénze 1995 májusától kezdve konvertibilis, szabadon átváltható a Nemzetközi Valutaalap által jegyzett többi valutára.

Az új kirgiz pénz kilenc bankjegy formájában jelenik meg, az 1000, 500, 200, 100, 50, 20, 10, 5 és 1 szom értékű papírpénzen. A Kirgiz Nemzeti Bank és a Kirgiz Akadémia választotta ki azokat a személyeket, akik a kirgiz identitás és történelem szempontjából fontosak, így érdemesek arra, hogy bankjegyeken szerepeljenek.

A szom bankjegyeken megjelenő arcképek az ország művészeti múltjának egy-egy kiemelkedő képviselőjét mutatják be.

A pénzeken a portrén túl kirgiz kulturális motívumok, a képzőművészet kiemelkedő alkotásainak ábrázolása található.

A két alapgondolat megjelenését feljavítják a színek. Az ötlet, hogy Kirgizisztánnak gyönyörű, színes és vidám bankjegyei legyenek, 2000 végére valósult meg, amikor a magasabb névértékeket új kiadással pótolták.

[szerkesztés] Bankjegyek

Kép		Címlet	Méret	Szín	Előlap	Hátlap	kibocsátás
Előlap	Hátlap	Címlet	Méret	Szín	Előlap	Hátlap	kibocsátás
		1 szom	120 × 60 mm	zöld	Abdilasz Maldibajev	Komuz, kylkyak, Biskeki filharmonikusok	2000. február 7.
		5 szom	135 × 65 mm	kék	Bubuszára	Kirgiz Nemzeti Opera	1997. december 17.
		10 szom		zöld	Kaszüm Tünüsztanov	kirgiz hegyek és Dzseti-Oguz terület	1997. december 17.
		20 szom		zöld-ibolya	Togolok Moldo	manasz mauzóleuma	2002. augusztus 15.
		50 szom	145 × 70 mm	vörös-ibolya	Kurmandzsan Datka	Uzgen építészet
		100 szom	150 × 72 mm	vörös	Toktogul	Khan Tengri
		200 szom	155 × 74 mm	sárga	Alükul Oszmonov	Issyk Kul	2004. augusztus 2.
		500 szom	160 × 76 mm	ibolya	Szajakbaj Karalajev	Szajakbaj Karalajev és manasz	2005. november 2.
		1000 szom	165 × 78 mm	szürke-zöld	Dzsuszup Balaszagin	Szulejmán-hegy	2000. augusztus 28.

A Wikimedia Commons tartalmaz Kirgiz szom témájú médiaállományokat.

m·v·sz Ázsiai pénznemek

Közép‑Ázsia	Afgán afgáni \| Kazah tenge \| Kirgiz szom \| Mongol tugrik \| Orosz rubel \| Tádzsik szomoni \| Türkmén manat \| Üzbég szom
Kelet‑Ázsia	Dél-koreai von \| Észak-koreai von \| Hongkongi dollár \| Japán jen \| Kínai jüan \| Makaói pataca \| Tajvani új dollár
Délkelet‑Ázsia	Amerikai dollár (Kelet-Timor) \| Brunei dollár \| Fülöp-szigeteki peso \| Indonéz rúpia \| Kambodzsai riel \| Laoszi kip \| Maláj ringgit \| Mianmari kjap \| Szingapúri dollár \| Thai bát \| Vietnami đồng
Dél‑Ázsia	Bangladesi taka \| Bhutáni ngultrum \| Indiai rúpia \| Maldív-szigeteki rúfia \| Nepáli rúpia \| Pakisztáni rúpia \| Srí Lanka-i rúpia
Közel‑Kelet	Bahreini dinár \| Egyiptomi font \| Emirátusi dirham \| Iráni riál \| Iraki dinár \| Izraeli új sékel \| Jemeni riál \| Jordán dinár \| Katari riál \| Kuvaiti dinár \| Libanoni font \| Ománi riál \| Szaúdi riál \| Szír font \| Török új líra
Kaukázus	Azeri manat \| Grúz lari \| Hegyi-karabahi dram \| Örmény dram

Kategóriák: Pénznemek | Kirgizisztán

Kirgiz szom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Bankjegyek

Views

Navigáció

részvétel

Keresés

Más nyelveken