Brunei dollár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- A további dollár nevű pénznemek listájához lásd a Dollár című szócikket.
ISO 4217 kód | BND |
Fizetőeszközként használja | Brunei |
Infláció | 1,1% |
Forrás | The World Factbook, 2005. |
Váltópénz | |
1/100 | sen |
Jelölés | B$ |
Érmék | 1, 5, 10, 20, 50 sen |
Bankjegyek | 1, 5, 10, 50, 100, 500, 1000, 10 000 dollár |
Árfolyam | napi árfolyam |
A brunei dollár vagy brunei ringgit (malájul: ringgit Brunei; Brunei jelenlegi hivatalos pénzneme és Szingapúrban is elfogadják.
[szerkesztés] Története
A legősibb brunei pénz a kauri-kagyló volt, és a híres brunei bronz teáskannákat is használták az észak-borneói árucsere lebonyolítása során. 1868-ban pitisnek nevezett ón érméket adtak ki, ezt követte 1888-ban az első cent megjelenése, ez a Straits Settlements (Malaka-szorosi Települések) nevű brit gyarmat által kiadott Malaka-szorosi dollár századrésze volt. Ezt 1939-től felváltotta a malájföldi dollár 1:1 arányban, amit 1953-tól malájföldi és brit-borneói dollár néven hozták forgalomba 1967-ig.
1967-ben a fenti valutát használó országok önálló pénzeket adtak ki: a brunei dollárt, a szingapúri dollárt és a maláj ringgitet. Ezeket 1973-ig 1:1 arányban át lehetett váltani egymásra, ma már csak a brunei és a szingapúri dollár váltható át. Bruneinek nincs központi bankja, ennek funkcióit a pénzügyminiszter felügyelete alá tartozó kincstári szerv látja el.
[szerkesztés] Érmék
4. sorozat (1993-)[1] | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Érték | Tulajdonságok | Leírás | ||||
Átmérő | Súly | Anyag | Szegély | Előlap | Hátlap | |
1 sen | 17,70 mm | 1,24 g | réz-cink | sima | A szultán neve és arcképe | év és egy helyi motívum |
5 sen | 16,26 mm | 1,56 g | Alumínium-bronz | érdes | A szultán neve és arcképe | év és egy helyi motívum |
10 sen | 19,40 mm | 2,6 g | Cupronikkel | érdes | A szultán neve és arcképe | év és egy helyi motívum |
20 sen | 23,50 mm | 4,5 g | év és egy helyi motívum | |||
50 sen | 27,70 mm | 7,29 g | év és címer |