Dobsina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 48°49′15’’, k. h. 20°21′48’’48.8208333333, 20.3633333333

Dobsina (Dobšiná)
A városháza
Dobsina címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Rozsnyói
Kistérség	Felső-Gömör
Rang	város
Alapítás éve	1326
Polgármester	Karol Horník
Népesség
Népesség	5112 (2006)
Népsűrűség	62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	459 m
Terület	82.73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobsina
é. sz. 48°49′15’’, k. h. 20°21′48’’48.8208333333, 20.3633333333
Dobsina weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dobsina (szlovákul Dobšiná, németül Dobschau, latinul Dobsinium) város Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Nevezetességei 5 Híres emberek 6 Testvérvárosa 7 Külső hivatkozások 8 Források

[szerkesztés] Fekvése

Rozsnyótól 26 km-re északnyugatra a Szlovák-érchegység középső részén a Dobsinai patak partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv Dobsa személynévből ered és „Dobsa birtoka” jelentésű.

[szerkesztés] Története

A település a Dobsina-patak két oldalán erdőirtással keletkezett 1326-ban, amikor szász bányászokat telepítettek itt le. 1417-ben Zsigmond királytól vásártartási jogot kapott és bányaváros lett. A 15. századtól a Bebekek csetneki uradalmához tartozott. A hegyek gazdag érceiből a város gyorsan meggazdagodott. Határában aranyat, ezüstöt, nikkelt, majd később vasat, rezet, kobaltot és higanyt bányásztak. 1544. október 14-én megrohanta a török, felgyújtotta, lakosságát pedig elhurcolta. 1556-tól a füleki török közigazgatásnak fizetett adót. A 17. században a környék vasiparának központja lett, ahol fegyvergyár is működött. Itt alakult meg 1680-ban az ország első vasolvasztója. 1723-ban a város megszabadult földesurainak fizett adók alól, 1756-ban pedig Mária Terézia rendeletére szabad királyi város lett. 1770-ben a városban 15 különböző céh működött. 1792-ben felépült a ma is álló templom. 1855-ben a város háromnegyedét elpusztította egy tűzvész. A bányászat és a kohászat a 19. század végén szűnt meg.

Vályi András szerint "DOBSINA. németûl Tobschau. Bánya Város Gömör Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, ’s a’ Csetneki Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csetnektöl északra két mértföldnyire, határos oláh Patakával, Felsõ Sajóval, Talgártal, és Iglóval, Szepes Várm. Nagy meredek erdõs hegyek között épûlt, napkelet felõl való hegye fekete hegynek, németûl Schwarczenbergnek neveztetik, mellynek kebele rézzel igen gazdag, és vassal is bõvelkedik, felsõ része pedig épûletre, és tûzre való fával, a’ Város felett észak felé lévõ hegy pedig sûrû, és vastag fenyves erdõvel gazdag, mellyböl hoszszú tsatornákat készítenek a’ lakosok, és a’ Rosnyaiaknál, ’s másoknál elárúlgatnak. Hajdani nevezetes szabadságokkal bírt e’ Város. Régenten Gróf azután Hertzeg Rákótziaké vólt; kik a’ Királyi Felség ellen fellázzadván, birtokjok a’ Királyi Fiscusra szálla. Megszerezvén pedig kész pénzen Lányi, és Zontag Nemzetségek, két szabad Udvar vala benne, birtokos ezeken kivûl itten Márjásy Uraság is, lakosai e’ Városnak igen munkások, és a’ Szászoknak maradékai, noha tótúl is beszéllenek. Határbéli mezõjök meszsze terjed, de szántó földgyök nehéz a’ mivelésre, mellyet mindazáltal tellyes nyugodalommal, ’s megelégedéssel mivelnek. Tsudálkozásra méltó, hogy e’ helyet semmiféle viszontagság velek el nem hagyattathatta. Elrontatott ugyan e’ Város egyszer a’ Tõrökök által; de története homályban van. Nevezetes vas hámorai, mellyeken kivûl réz, tzinóbriom, kényesõ, és arany értzék is vagynak itten; két vas öntõ mûhelye 502is van, és egy elpusztúlt réz olvasztója Sztretzena nevezetû részén. Emlékezetes itten a’ Kóbald, mellyet e’ Városnak határjában Schoem nevû idegen ez elõtt 18 esztendõben feltalált vala. Ásattatik itten asbestus is, papíros, és örlõ malmai is vagynak, mellyeket folyó vize hasznosan hajt, melly Rozsnyó, és Berzéte felé foly. Vólt itten egy vas öntõ mûhely is, mellyet néhai nagy tápasztalású Lányi János állítatott vala fel, ’s ekkor fegyverek, ’s nem utolsó puska tsõk készíttettek itten, 1538dikban pedig atzélt készítõ mûhelyek is valának itten, mellynek munkáltatása nem régiben, egy Nemes Társaság által újjonnan folyamatban vétettetett. Határjának egy harmad része közép termékenységû, legelõje elegendõ, ’s mind a’ kétféle fája van, kortsmája, malma, serháza nevezetes, héti vásárja is van, itató helye alkalmatos, piatzozása közel, szenet, és meszet is égetnek, a’ vas verõ mûhelyekben is jó keresettyek lévén, elsõ Osztálybéli." ^[1]

Fényes Elek szerint "Dopschina, (Dobschau, Topscha, Dobschinium), Gömör v. népes szabadalmas bányaváros, Rosnyóhoz északra 2 mfdnyire, egy magas hegyektõl bekerített mély völgyben: 554 kath., 4367 evang. tót és német lakosokkal. Kath.- és evang. anyaszentegyház; evang. deák oskola, melly hajdan virágzó gymnasium volt. Határa hegyes, és igen sovány; a hegyek oldalain, miután az erdõk kiirtattak, jó legelõvel; de fõ élelmét bányáiban keresi, mellyekben sok vas, piskolcz, réz, czinóber, kényesõ, asbest, gránát chrysolittal vegyesen, terpentin, wismuth, márvány s m. i. ásatik. A hámorokban sok és jó vas (öntött vas is) készül, valamint a papirosmalom, a méhtenyésztés, s lentermesztés szinte figyelemre méltók. Ut. p. Rosnyó." ^[2]

1910-ben 5029 lakosából 1739 magyar, 1688 német és 1503 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1945. június 18-án 265, a kitelepítés után visszatérni szándékozó főként német és magyar nemzetiségű dobsinai lakost mészároltak le a csehországi Přerov vasútállomásán a csehszlovák hadsereg részeg katonái.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1792-ben épült empire stílusban.
• Evangélikus temploma 1480 körül épült gótikus eredetű, később többször átépítették. Mai formáját a 19. század végi neogótikus átépítéskor kapta.
• A határában levő 1870-ben felfedezett Dobsinai-jégbarlang kedvelt kirándulóhely.
• A várostól északra található a Dobsinai vízierőmű.
• A neoreneszánsz városháza 1870-ben épült.
• A történelmi városközpontban klasszicista stílusú lakóházak láthatók.

[szerkesztés] Híres emberek

• A gimnázium tanulója volt a neves szlovákok közül Juraj Palkovič 1784 -1786, Pavol Jozef Šafárik 1808 -1810 és Karol Kuzmányi 1817 -1820 között.

[szerkesztés] Testvérvárosa

• Sajószentpéter, Magyarország (2000)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Dobsina képes ismertetője /HU/
• Dobsinai jégbarlang
• Slovenskyraj.sk
• Nemhivatalos oldal
• Alapinformációk
• Dobsina Szlovákia térképén
• Gothicroute.sk
• A dobsiani jégbarlang (angolul)
• A přerovi mészárlásról

[szerkesztés] Források

A Rozsnyói járás települései

Rozsnyó (Rožňava) Alsósajó (Nižná Slaná) · Andrási (Pača) · Annafalva (Hanková) · Barka (Bôrka) · Berdárka (Brdárka) · Beretke (Bretka) · Berzéte (Brzotín) · Berzétekörös (Kružná) · Betlér (Betliar) · Csetnek (Štítnik) · Csoltó (Čoltovo) · Csucsom (Čučma) · Dobsina (Dobšiná) · Dernő (Drnava) · Felsősajó (Vyšná Slaná) · Gacsalk (Gočaltovo) · Gecelfalva (Koceľovce) · Gócs (Gočovo) · Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) · Gömörpanyit (Gemerská Panica) · Hámosfalva (Rozložná) · Hárskút (Lipovník) · Henckó (Henckovce) · Imrikfalva (Dedinky) · Jablonca (Silická Jablonica) · Jólész (Jovice) · Kecső (Kečovo) · Kisfeketepatak (Kobeliarovo) · Kisgencs (Honce) · Kiskovácsvágása (Kováčová) · Kisszabos (Slavoška) · Körtvélyes (Hrušov) · Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) · Kuntapolca (Kunova Teplica) · Lekenye (Bohúňovo) · Lucska (Lúčka) · Márkuska (Markuška) · Melléte (Meliata) · Martonháza (Ochtiná) · Nagyszabos (Slavošovce) · Oláhpatak (Vlachovo) · Özörény (Gemerská Hôrka) · Páskaháza (Pašková) · Pelsőc (Plešivec) · Pelsőcardó (Ardovo) · Pétermány (Petrovo) · Rekenyeújfalu (Rakovnica) · Restér (Roštár) · Rozsfalva (Rochovce) · Rozsnyórudna (Rudná) · Sajóréde (Rejdová) · Sebespatak (Rožňavské Bystré) · Szabados (Čierna Lehota) · Szádalmás (Jablonov nad Turňou) · Szádvárborsa (Silická Brezová)· Szalóc (Slavec) · Szilice (Silica) · Sztracena (Stratená) · Tornagörgő (Hrhov) · Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) · Veszverés (Gemerská Poloma)

[[pl:Dobšiná]