Restér
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Restér (szlovákul Roštár) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 525 lakosából 437 szlovák és 68 cigány volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rozsnyótól 23 km-re északnyugatra a Szlovák Érchegység délkeleti részén, a Restéri és Hanki patakok összefolyása közelében fekszik.
[szerkesztés] Története
Restér a 13. század második felében bányászfaluként keletkezett. 1318-ban említik először "Rester" alakban, amely a német nyelvből ered. Első birtokosa az Ákos nemzetség volt. A 17. századig többek között a Csetneki Bebek család birtoka volt, akik 1427-ben 33 portával bírtak a településen. Később több birtokosa is volt. Vashámorai már a 16. században működtek, lakói vasmunkások és bányászok voltak. Első iskoláját a 16. század végén alapították. 1639-ben Gyarmat ura Balassa Ferenc megtámadta a falut és csaknem minden lakosát felkoncoltatta. A túlélők később újraalapították a települést. 1689-ben egy tűzvész pusztította el. A 18. század elején pusztító járványok 130 emberéletet követeltek. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, kézművességgel foglalkoztak. 1773-ban 52 jobbágytelek és 9 zsellér volt a faluban. 1828-ban 48 házában 378 lakos élt.
Vályi András szerint "RESTER. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csetnekhez közel, mellynek filiája; határjának három része soványabb, legelõje elég, fája van mind a’ kétféle, piatza malma közel, a’ vas-mûhelyeknél keresetre módgyok van." [1]
Fényes Elek szerint "Restir Roschljár, tót falu, Gömör vmegyében, Csetnekhez északra 1 órányira: 27 kath., 251 evang. lak., evang. anyaszentegyházzal. Hegyes, köves határában foszló agyag (argilla schisti) ásatik, melly minden érczkemenczében szükséges. Rét felette kevés van. A csetneki uradalomhoz tartozik. Ut. p. Rosnyó. " [2]
1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Evangélikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. Belső falának egy részén megmaradtak az eredeti freskó részletei. Berendezése 18. századi.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Rozsnyói járás települései | |
---|---|
Rozsnyó (Rožňava) Alsósajó (Nižná Slaná) · Andrási (Pača) · Annafalva (Hanková) · Barka (Bôrka) · Berdárka (Brdárka) · Beretke (Bretka) · Berzéte (Brzotín) · Berzétekörös (Kružná) · Betlér (Betliar) · Csetnek (Štítnik) · Csoltó (Čoltovo) · Csucsom (Čučma) · Dobsina (Dobšiná) · Dernő (Drnava) · Felsősajó (Vyšná Slaná) · Gacsalk (Gočaltovo) · Gecelfalva (Koceľovce) · Gócs (Gočovo) · Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) · Gömörpanyit (Gemerská Panica) · Hámosfalva (Rozložná) · Hárskút (Lipovník) · Henckó (Henckovce) · Imrikfalva (Dedinky) · Jablonca (Silická Jablonica) · Jólész (Jovice) · Kecső (Kečovo) · Kisfeketepatak (Kobeliarovo) · Kisgencs (Honce) · Kiskovácsvágása (Kováčová) · Kisszabos (Slavoška) · Körtvélyes (Hrušov) · Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) · Kuntapolca (Kunova Teplica) · Lekenye (Bohúňovo) · Lucska (Lúčka) · Márkuska (Markuška) · Melléte (Meliata) · Martonháza (Ochtiná) · Nagyszabos (Slavošovce) · Oláhpatak (Vlachovo) · Özörény (Gemerská Hôrka) · Páskaháza (Pašková) · Pelsőc (Plešivec) · Pelsőcardó (Ardovo) · Pétermány (Petrovo) · Rekenyeújfalu (Rakovnica) · Restér (Roštár) · Rozsfalva (Rochovce) · Rozsnyórudna (Rudná) · Sajóréde (Rejdová) · Sebespatak (Rožňavské Bystré) · Szabados (Čierna Lehota) · Szádalmás (Jablonov nad Turňou) · Szádvárborsa (Silická Brezová)· Szalóc (Slavec) · Szilice (Silica) · Sztracena (Stratená) · Tornagörgő (Hrhov) · Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) · Veszverés (Gemerská Poloma) |